Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Finomhangolás 1950-51-ben

A propagandát más területeken is „finomhangolták”. A párt- és mi­nisztériumi szervek 1950 nyarán ugyanis megdöbbenve tapasztalták, hogy a felvételin megjelenő diákok egy része valóban számon kéri az anyagi juttatásokkal kapcsolatos korábbi ígéreteket.246 A VKM e kér­désben is hárította a felelősséget, mondván a felvételi bizottságok nem hangsúlyozták eléggé az egyéni áldozatvállalás fontosságát. A propagan­dában ekkor a ,,felelőtlen ígérgetések’ helyett arra került a hangsúly, hogy bár a pártállam rendkívüli mértékben támogatja a továbbtanulókat, de saját anyagi áldozatok is szükségesek. A propaganda áthangolása mel­lett az ösztöndíj-rendszer bizonyos korrekciójával kívánták elérni, hogy a „népi demokrácia soha nem látott támogatását” a hallgatók világosan ér­zékeljék. A juttatási rendszer addig pénzbeli (ösztöndíj) és természetbeli (kollégium, menza stb.) elemekre épült, ez azonban — állapította meg a VKM Felsőoktatási Főosztálya - „nem mutatta meg világosan, összegsze­rűen azt a támogatást, amellyel őket [ti. a hallgatókat] népi demokráciánk továbbtanulásukhoz hozzásegíti".2“'7 Ezért 1950 szeptemberétől a hallga­tók egységes ösztöndíjat kaptak, melynek összege jóval magasabb volt az előző évihez képest, viszont ebből kellett kifizetni a menza- és kollégi­umi díjakat. Mindemellett a továbbtanulás érdekében kifejtett agitációt összekö­tötték a lemorzsolódás elleni, illetve a beiratkozás és a tanulmányi fe­gyelem megszilárdítása melletti Tanulj jobban! propagandával, a felvételi vizsgán való megjelenést pedig mintegy erkölcsi kötelességgé emelték: „Vájjon érzik-e ezek a fiatalok, milyen könnyelműen, felelőtlenül járnak el, amikor visszavonják adott szavukat, becsapják az országot, amely számí­tott az ő továbbtanulásukra? Vájjon gondolnak-e arra, hogy szüleik, idősebb testvéreik mennyire megbecsülték volna, ha fiatal korukban hasonló lehetősé­get kaptak volna a tanulásraT - korholta a meg nem jelenőket a DISZ főtitkára 1951 júliusában.248 Az üzenetet azonban némiképp félreértette az a tanuló — dohogott a Szabad Ifjúság pár héttel később —, aki ugyan megjelent a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZOTE) felvételi vizs­246 p'pE pp VIII.202.b. 299-1950/51.1951/52. iskola-évre felvételekkel kap­csolatos rendelkezések, 1951. jún. 4.; Az egyetemi ösztöndíj-rendszer sike­réért. Szabad Nép, 1950. aug. 2.1. VÖ. Varga 2010.168-169. 247 MNL OL XIX-I-l-h. 250. d. 1400-65-76/1950. Az 1950/51. tanévre fel­vételek és ösztöndíjak lebonyolítása, 1950. júl. 10. 248 Dénes István: Az érettségizett ifjúság felelőssége. Szabad Nép, 1951. júl. 17.2. 73

Next

/
Thumbnails
Contents