Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában - Keretszámok és arányok "bűvöletében"

összeg még tovább emelkedett: 910,6 millió forintra.73 ATervhivatal és a minisztérium javaslatát a PB 1951. október 18-án azzal a meghagyással fogadta el, hogy az ОТ fél éven belül dolgozza ki a beiskolázás anyagi feltételeit, a hivatalosan jóváhagyott beruházási terv azonban sosem készült el.74 Az 1953 őszétől kezdődő forráselvonások miatt az ötéves terv alatt ténylegesen megvalósult beruházások összege végül közel 30%-kal maradt el az előirányzattól.75

Az ún. „munkaerő-megközelítésen” alapuló oktatástervezés az egyes gazdasági ágazatok szakképzett munkaerő iránti igényét feleltette meg a felsőoktatási intézményekben felvételre kerülők számával.76 A munkaerő-igény és a hallgatólétszám tervezése az Országos Tervhivatalban zajlott, ahol az egyes tanévekre lebontva határozták meg az elsőéves, az összes, illetve a végzős hallgatók kívánt létszámát. A tervek részletes lebontását a szakminisztériumok végezték. A VKM-ben önálló, statisztikai és tervezési feladatokat ellátó osztály csak 1950 őszén jött létre, ez elsősorban az ОТ által előírt tervszámok megyék, beiskolázási körzetek, intézmények stb. szerinti lebontását, valamint - miként látni fogjuk - folyamatos átcsoportosítását és korrigálását végezte. A minisztérium a tervezési folyamatban nem stratégiai, hanem alapvetően végrehajtó szerepet töltött be.77 A fő célkitűzéseket meghatározó pártapparátus, az ОТ és a minisztérium viszonya korántsem volt zökkenőmentes, utóbbiak között meglehetősen gyakoriak voltak a „számháborúként” is jellemezhető hatásköri viták.78

A pártsajtóban eleinte szó sem esett arról, hogy a keretszámok megállapítása bármilyen szempontból is korlátozást jelentene. ,ylz ajtók kinyitásának korszakáról, a nyitott, tágra tárt kapuk korszakába érkezünU'

73 Ladányi A. 1989.43-45.

74 Kovács 2012.629.

75 Ladányi A. 1989. 60-61.

76 Részletesen ld. Iván-Fekete-Kutas 1979. 85-86.; Darvas 1984; Tímár 1989. 41-49.

77 Erre utal Szántó György miniszteri tanácsosnak a VKM 1950. januári, balatonkenesei bizalmas megbeszélésén elhangzott panasza is: „Tőlünk semmilyen fórum nem kérdezte meg és nem kért adatokat arra vonatkozóan, hogy mennyi a mi mérnökképzési kapacitásunk, úgyhogy mi az ötéves tervtörvény parlamenti tárgyalásakor értesültünk a követelményekről [ti. a tervszámokról].” MNL OL XIX-1-l-r. VKM KOLL 1950. jan. 8-10-i ülése.

78 Knausz 1994. 84-85.; Kovács 2012. 627.

27