Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)
A szakmai felvételi vizsga bevezetése és a keretszámok csökkentése
fogják felvenni.304 A júliusi felvételiken elutasítottak körében érzékelhetően felerősödő elégedetlen hangok hatására a propaganda nyártól már elsősorban azokat a tanulókat célozta, akik kimaradtak a felsőoktatásból.305 Míg a korábbi években szándékosan késleltették a gimnazisták érettségi utáni munkavállalását, júliusban már viszonylag gyors megoldást kellett találni, de a rövidebb időtartamú szaktanfolyamokról szóló minisztertanácsi határozat és az ezzel kapcsolatos utasítás csak szeptember elején került nyilvánosságra.306 A Szabad Ifjúság továbbtanulási tájékoztató rovata pályaválasztási tájékoztatóvá alakult, mely a kétkezi munka megbecsülését, a magas béreket és a gimnáziumokban megszerzett általános műveltség szakmunkában jelentkező előnyeit propagálta. A lap hasábjain sztahanovisták buzdították az érettségizetteket a munka- vállalásra, nehogy megvárják a következő évi felvételi időszakot.307 308 A tudósításokban már nem a továbbtanuló diákok szeme csillogott a korlátlan továbbtanulási lehetőségek láttán - a „reménykedő vágyakozás” olyan érettségizettek arcán „ragyogott”, akik „megtudták, hogy rövidesen elsajátíthatják a kohászat egyik ágát.”m A felsőoktatási agitáció a visszájára fordult. Sajtócikkek sokasága ismerte el, hogy „régen” valóban szükség volt minél több hallgató felvételére, de „ma” már nem ez a helyzet. Néhány cikk azt is megkockáztatta, hogy korábban talán túloztak az ígéretekkel: „Középiskolás diákjainknak éveken keresztül szinte kizárólag az egyetemről beszéltünk, mint kacsalábon- forgó mesevárról\ amelybe a tudományok hétfejü sárkányának legyőzése árán - be kell jutniokl' [Kiemelés az eredetiben.]309 Az 1954 őszi takarékossági intézkedéseket követően, amikor is mind a közép-, mind a felsőoktatásban tanulók diákszociális juttatásai csökkentek, a propagandacikkek azt hangsúlyozták, hogy ebben csak az a „természetes tény” jut érvényre, hogy a taníttatás nemcsak az állam, hanem a szülők érdeke is. A folyamatosan romló életszínvonalat saját bőrükön tapasztaló szülők némi304 Az 1953/54. tanévben az általános gimnáziumokban összesen 10 796-an tettek érettségi vizsgát. Művstat 145. 305 Klenner Aladár: Az érettségizettek kérdése. Köznevelés, 1954. 464-465. 306 Méray Tibor: Az érettségizettek ügye. Szabad Nép, 1954. okt. 4. 2. Vő. Ladányi A. 1986.119. 307 Góczán Lajos: Gyertek közénk, érettségizett fiatalok! Szabad Ifjúság, 1954. szept. 12. 2. 308 Pályaválasztási tanácsadónk. Szabad Ifjúság, 1954. szept. 17.1. 309 Pályaválasztási tanácsadónk. Szabad Ifjúság, 1954. szept. 17.1. 86
