Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)
A beiskolázás és a felvétel gyakorlatának kialakulása - A felvételi vizsga
Szegeden pedig ,,[e]^y osztályon belül az egyik lányt ped[agógiai\ főiskoláról bölcsésznek, a másikat bölcsészből pedagógiára irányították át. Mindegyiknél arra hivatkoztak, hogy az illető karon lemaradás van M Az átirányításról a tanulókat az iskolák, illetve a tömegszervezetek közreműködésével kellett (volna) értesíteni, hogy azok az új intézmény népszerűsítésével megfelelő agitációt fejthessenek ki az átirányítás elfogadása érdekében. Ez azonban a rövid határidők miatt gyakran elmaradt, és a tanulók egy része már csak akkor értesült róla, amikor egy általa meg nem jelölt felsőoktatási intézmény felvételi behívóját megkapta (azaz lényegében nem átirányítás, hanem átírás történt). „Csongrád vm-ben a következőképpen történt az átirányítás.” — számolt be az MDP Agitációs és Propaganda Osztályának egy 1950 nyarán készült jelentése: ,,[A] Szegedi ált. leány gimnáziumban az osztályfőnök az átirányítandó tanulók elé tett egy írást, amelyben az van, hogy a pecf agógiai] főiskolára jelentkeznek. Nyilatkozatot kellett kitölteniök, [hogy] írják alá az átirányítást, mert ha nem, nincs mód a továbbtanulásra, [az] egyik lány nem volt otthon, annak ott hagyta a cédulát. A három átirányított hallgató sírva panaszkodott, hogy ragaszkodnak eredeti szándékukhoz (...). Szekszárdon az átirányítást úgy végezték el, hogy az iskola kapujára kitették, ki hova lett átirányítva. A hallgatók ebből tudták meg, hogy hova mennek felvételizni.”m A mechanikus, és gyakran logikátlan átirányítások hatására többen is elálltak továbbtanulási szándékuktól, rájuk azonban további hosszas agitáció várt. A felvételi vizsga Az egyetemeken és főiskolákon a vizsgák lebonyolítására felvételi bizottságot, illetve 150—200 jelentkezőnként albizottságokat szerveztek. A bizottságot a dékán/igazgató, a tanulmányi osztály vezetője, a minisztérium megbízottja, az intézményi pártszervezet képviselője, egy oktató és a DISZ képviselője alkotta. Legfontosabb feladata az volt, hogy a tervteljesítésre tekintettel ellenőrizze a vizsgák menetét. Az egyes 198 199 szakérettségis tanfolyamok beiskolázására is jellemző volt. Kovács-Orkény 1981.105. 198 MNL OL M-KS 276-89/311. Anyag az egyetemi beiskolázásához szóló jelentéshez, d. n. Az idézett forráshelyen további példák is olvashatók. 199 MNL OL 276-89/311. Anyag az egyetemi beiskolázásához szóló jelentéshez, d. n. Vb. Szemelvények - 10. sz. dokumentum. 59
