Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)
A beiskolázás és a felvétel gyakorlatának kialakulása - A felvételi vizsga
jelentkezők felvételéről vagy elutasításáról szóló döntései azonban csak a „csúcsszerv”, az országos felvételi bizottság jóváhagyásával váltak érvényessé. A tényleges vizsgáztatást végző albizottságban egy professzor vagy tanársegéd, valamint a pártszervezet és a DISZ megbízottja kapott helyet.200 A VKM csak a megismerkedéshez szükséges szóbeli vizsgák megtartását tette kötelezővé, írásbelit csak ott kellett tartani, ahol arra az intézmény megítélése szerint szükség volt. A szóbeli vizsga során a behívot- takra egy 20-30 perces elbeszélgetés várt, mely alatt a bizottságnak meg kellett győződnie a jelentkezési lapon megadott adatok és a kategorizálás helyességéről, a tanuló általános műveltségéről, a „népi demokráciához való viszonyáról”, valamint a választott pályára való alkalmasságáról. Az alkalmasság nem volt egyenlő a középiskolai tanulmányi eredménnyel, utóbbit csak akkor kellett figyelembe venni, ha az egyes kategóriákon belül túljelentkezés mutatkozott. A vizsga napján a jelentkezőket szinte folyamatosan DISZ-agitátorok kísérték (Egerben már a vasútállomáson várták őket), így a „népi demokráciához való viszony” feltérképezése már a folyosókon megkezdődött.201 A felvételi vizsga is agitációs helyszín volt: a felvételizőt meg kellett győzni, hogy mindenképpen elkezdje tanulmányait - akár egy másik intézményben és szakon. A felvételiket az ún. kétlépcsős rendszerben először a legnépszerűbb intézményekben tartották meg, hogy a vizsgákat korábban befejezve innen még időben átirányíthassák az alkalmas, de helyhiány miatt fel nem vett tanulókat oda, ahová nem volt elég jelentkező. A lemaradó intézmények elsősorban átirányítottakból remélhették feltölteni kereteiket. Az erre vonatkozó döntést a felvételi bizottság már a vizsga során meghozta, hogy az agitációt azonnal meg lehessen kezdeni. Bár a tanulók jelentkezési lapjaikon rangsorolva két-három intézményt vagy képzéstípust is megjelölhettek, a felvételi bizottságok általában nem ezt, hanem az átirányítások útvonalaira vonatkozó minisztériumi ajánlásokat vették figyelembe. Ez olykor egészen meglepő döntéseket eredményezett: trA felvételi lapok talán sehol sem mutatnak olyan tarka képet a hallgatók eredeti szándékáról, mint a mi karunkon. Sok hallgatónk elkép200 p'pp EL VIII.205.b. 606-1950/51.Tervezet az egyetemek és főiskolák számára az 1951/52. tanév beiskolázási feladatairól, 1951. márc. 12. 201 MNL OL M-KS 276-89/311. Az Egri Pedagógiai Főiskola Pártbizottságának jelentése a felvételek első két napjáról, 1951. júl. 4. 60
