Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)
A beiskolázás és a felvétel gyakorlatának kialakulása - A keretszámok módosítgatása és az átirányítások
a szocialista társadalomban az egyén pályaválasztása is alárendelődik a társadalom érdekeinek. A döntés nehézséget jelent a tanulók számára — ecsetelte a Köznevelés egy 1948-as cikke mivel nem ismerik saját képességeiket, érdeklődésüket, és gyakran helytelenek a motivációik, ennek következében pedig rosszul választanak, amit a társadalom érdekeinek megfelelően korrigálni kell, és felvilágosító propagandával meg kell őket győzni a pályamódosítás szükségességéről.193 A VKM az átirányítást természetes jelenségként fogta fel, és „reakciósnak” minősítette a felvetést, hogy a diákok nem tanulhatnak ott, ahol akarnak.194 A jelentkezési lapok véleményezése a rendelkezésre álló alig egy hónap alatt olykor meglehetősen ellentmondásos megoldásokat szült. Kevés jelentkező esetén a MIB-ek például gyakran javasoltak továbbtanulásra elégtelen tanulmányi eredményű tanulókat is, vagy olyanokat, akik saját bevallásuk szerint nem is akartak továbbtanulni.195 A leggyakoribb központi kritika az átirányítások „mechanikusságára” vonatkozott, ami nem önmagát az átirányítás tényét bírálta, hanem azt, ha az meggyőzés nélkül történt: „Több esetben előfordult, hogy a felvételi lapon, melyet a diák töltött ki, feltüntette pl.: hogy állatorvosira akar menni és második helyen megjelölte, hogy ha nem sikerül oda, akkor az orvoskarra, vagy pedig a gyógyszerész karra akar menni. Az iskolabizottság javaslatában megemlíti, hogy a diák pályaválasztását helyesnek tartja, ugyanakkor kihúzza a megjelölt pályákat és felé írja, hogy »Egyetemi Orosz Intézet«.”196 Az átirányítások nem mindig követték a tervteljesítés „logikáját”, előfordult, hogy „lemaradó” karokról irányítottak át tanulókat különféle indokokkal: „a középiskolákban a jogászpálya iránt érdeklődést mutató hallgatókat érettségi után más karokra irányították pusztán azért, mert a történeti tárgyak mellett esetleg a természettudományi tárgyakból is kitűnő előmenetelt tanúsítottak” - panaszolta az ELTE jogi karának dékánja 1951-ben.197 19j Pályaválasztás a Szovjetunióban. Köznevelés, 1948. nov. 15. 566. Továbbá: A. Levsin: Pályairányítás a Szovjetunióban. Köznevelés, 1948. jűn. 15. 266— 267. 194 MNL OL XIX-l-1-г. VKM KOLL 1950. szept. 29-i ülés. 195 MNL OL XIX-I-l-h. 249. d. 1400-52/1950. Az egyetemi és főiskolai beiskolázások vizsgálata. 196 MNL OL M-KS 276-89/311. Az Egyetemi Orosz Intézet Pártbizottságának jelentése a felvételi munkáról, 1951. júl. 18. 197 HUNG ELTE Állam- és Jogtudományi Karának 1951. nov. 28-i tanácsülése. A jelentkezők céljait és motivációit figyelmen kívül hagyó átirányítás a 58
