Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

A beiskolázás és a felvétel gyakorlatának kialakulása - A keretszámok módosítgatása és az átirányítások

Minthogy a politikai szándékot kifejező stratégiai cél sérthetetlen volt, a végrehajtás szintjén év közben végrehajtott keretszám-változtatások nem érinthették a „végösszeget”, azaz a beiskolázandók „globális” összlétszámát, illetve a „munkás- és parasztszármazású” hallgatók előírt arányát. A párt- és minisztériumi apparátusban a számokat (a leendő hallgatókat!) egyik rubrikából a másikba „tologatták”, elsősorban a nappali, az esti és a levelező képzés, illetve a középiskolából és a szak- érettségi tanfolyamról történő beiskolázás arányait módosítva.'76 Főleg ez utóbbi volt jellemző, mivel ez által lehetett a legjobban feljavítani a szociális megoszlásra vonatkozó eredményeket.176 177 Gyakori volt az egyes felsőoktatási intézmények beiskolázási körzeteinek megváltoztatása is. A minisztérium (elvben) kötelezően előírta a regionális beiskolázást, vagyis az azonos képzést nyújtó intézmények csak a számukra kijelölt körzetek iskoláiból vehettek fel tanulókat. Ha azonban a keretszámok betöltése nem tűnt biztosítottnak, a minisztérium gyakran év közben is változtatott a megyék vagy egyes iskolák elosztásán.178

A keretszámok labilitásához a MIB-ek és KIB-ek különféle „technikákkal” alkalmazkodtak. A MIB-ek a biztos tervteljesítés érdekében a számokat a lehető legrészletesebben lebontották, pontosan meghatározva, hogy például a Budapesti Orvostudományi Egyetemre hány „egyéb” származású tanulót kell jelentkeztetni a Komárom megyei általános gimnáziumokból. Ez a szám egyébként az 1951/52. tanévre például nulla volt.179 A középiskolák megpróbálták a számokat pontosan „hozni”, azaz megközelítőleg annyi tanulót jelentkeztettek, amennyire „szükség” volt. Minthogy a minisztérium ragaszkodott (az éppen aktuális) keretszámaihoz, az iskolák a túljelentkeztetést gyakran feleslegesnek ítélték, mondván a keretszámon felülieket amúgy sem fogják felvenni, így csak a minimum teljesítésére törekedtek. Ez szolgáltatta a keretszámok „merev” kezelésére utaló központi kritikák alapját: „Kaposvár: a közgazdasági gimnáziumban két névsortfektettek fel, melyek közül az egyikben keretszám szerint összeállították a tanulók létszámát, mondván, hogy ezeket biztosan

MNL OL M-KS 276-89/311.

176 MNL OL XIX-I-l-h. 249. d. 1400-52/1950. Az egyetemi és főiskolai beiskolázások vizsgálata.

177 Vö. Kovács-Örkény 1991.17.

178 Ld. Szemelvények - 3/e. sz. dokumentum.

179 MNL M-KS 276-89/311. Komárom megye egyetemi, főiskolai beiskolázási keretszámai, 1951. márc. 8.

54