Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)
A beiskolázás és a felvétel gyakorlatának kialakulása - A keretszámok módosítgatása és az átirányítások
beiskolázzák. A másik névsorban a 20% keretszámon felüli tanulók voltak, akiket pótlásként kezdtek. (...) A tatabányai általános gimnázium igazgatója azt afelvilágosítást adta, hogy propagandátfejtsenek ki arra vonatkozóan, hogy a keretszámon felüli tanulók helyezkedjenek el a termelési munkában — sorolta a helytelenített példákat a VKM.180 * 182 183 Kevés érdeklődő esetén egyes gimnáziumokban azzal propagálták a felvételi jelentkezést, hogy az kötelezettséget nem jelent, de az érettséginél „jó pontnak” számít.18’ A már betöltött keretekre pedig sokszor úgy fogadják a jelentkezést - háborgott a budapesti pártbizottság jelentése 1951-ben -, hogy „ez a keret betelt, ha sietsz, még jelentkezhetsz máshova', valamint „iparkodnak lebeszélni az illető egyetemről a tanulókat, azzal érvelve, hogy az illető egyetem túl nehéz és a jelentkező tanuló nem képes azt elvégezni."'*2 A párt- és minisztériumi beszámolók „általános hangulatként” írták le, hogy az iskolák és a megyei osztályok nem kívánnak a keretszámon felül agitálni, mert „mit tegyenek majd azokkal a tanulókkal, akiket meggyőznek a továbbtanulásról és a szűk keretszám miatt mégsem tanulhatnak tovább.”ш Ha a középiskoláknak „globálisan” sikerült is teljesíteni a keretszámokat, a jelentkezők elvárt, képzési ágak és társadalmi kategóriák szerinti megoszlásának megfelelően általában nem. A legnépszerűbb intézményeknek az orvosi egyetemek mellett a Budapesti Műszaki Egyetem és általában a fővárosi intézmények számítottak, míg a skála másik végén a pedagógiai főiskolák, az Orosz Intézet és a jogi karok álltak. Az egyes felsőoktatási intézmények, illetve képzési ágak „népszerűségére” vonatkozó kortársi megállapítások a tervteljesítést vették alapul. Eszerint „népszerűnek” az az intézmény számított, mely iránt a tervszámokat jóval meghaladó érdeklődés mutatkozott, „népszerűtlennek” pedig az, amely a tervszámokat nem vagy alig elérő számú jelentkezőt tudott regisztrálni. 1951 tavaszán például a Budapesti Orvostudományi Egyetemre és Budapesti Pedagógiai Főiskolára a tanulók nagyjából hasonló 180 MNL OL XIX-1-l-r. VKM KOLL 1951. ápr. 12-i ülés. További példákra Id. MNL OL M-KS 276-89/311. 1S1 MNL OL XIX-I-l-h. 249. d. 1400-52/1950. Az egyetemi és főiskolai beiskolázások vizsgálata. E „látszatjelentkeztetéseket” a VKM rendszerint a „reakció munkájaként” azonosította. 182 MNL OL M-KS 276-89/311. Feljegyzés az egyetemi és főiskolai beiskolázás eddigi eredményeiről, 1951. ápr. 20. 183 MNL OL M-KS 276-89/311. Beiskolázás, 1951. márc. 6. 55
