Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)
A beiskolázás és a felvétel gyakorlatának kialakulása - A keretszámok módosítgatása és az átirányítások
1950 májusában —, nehogy az álruhás osztályellenség belopakodjék az iskolákba.”'6« A felsőoktatási intézményekben történő felülvizsgálat során azonban szintén ütköztek a szakmai és a politikai érdekek.168 169 * A felvételit lebonyolító szervek egymástól eltérő, de egyaránt legitim szempontjaira utalt a pécsi jogi kar egy 1953-as jelentése, mely több jelentkező „X” kategóriába való átsorolását a következőkkel indokolta: „[Ezekben az esetekben] a kategória egyéni megállapításánál az iskola más szempontot érvényesített, mint az egyetem. Felvételi bizottságunkat e téren a legnagyobb gondosság, az a törekvés jellemezte, hogy az »X« kategóriához tartozók ne kerüljenek az egyetemre, és ezt talán szigorúbban bíráltuk el, mint az iskola, de ez az iskola részéről sem volt durva hiba.”™ A tanulókról begyűjtött adatok értelmezése tehát a társadalmi összetétel átalakításáért vívott „harc” eszköze volt, de az értelmezés hatalma megoszlott a felvételi lebonyolítását végző szereplők között, akik egymás besorolásait is folyamatos ellenőrzés alatt tartották és azokat — a korábbiaktól eltérő szempontok érvényesítésével — meg is változtathatták.171 A keretszámok módosítgatása és az átirányítások A keretszámok értelmezéséről a beiskolázását végző alsóbb szervek meglehetősen ellentmondásos információkat kaptak. Míg a minisztériumi rendeletek szerint a tervet sem túlteljesíteni, sem alulteljesíteni nem lehetett, a keretszámok „merev” kezelése miatt a VKM folyamatosan kritizálta őket, a szóbeli eligazításokon egyértelművé téve, hogy az a megyei „osztály 168 Az új tanév beiskolázási tervéről. Köznevelés, 1950. máj. 15.288. 169 Sáska 2006.598.3. sz. jegyzet. no pTE EL VIII.202.b. 855-28/1953. Felvételi vizsgák kiértékelése, 1953. aug. 14. 171 Mindezek a korabeli statisztikák pontosságával már korábban megfogalmazott kételyeket erősítik. Ugyanakkor Ladányi János, aki a közgazdasági és műszaki felsőoktatási intézményekben tanulók társadalmi összetételét vizsgálva összevetette a hallgatók apáinak pályaívét, valamint a „munkás- és parasztszármazású” hallgatók hivatalos statisztikákban közölt arányait, úgy véli, hogy „megalapozatlannak kell tartanunk az 50-es évek hallgatói társadalmi összetételével foglalkozó statisztikájával kapcsolatban felmerülő azon félelmet, hogy ezen statisztikák a felsőbb utasítások »teljesítése, sőt túlteljesítése« érdekében egyszerűen hamisak lennének.” Ladányi J. 1994.49. 52
