Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

A beiskolázás és a felvétel gyakorlatának kialakulása - A keretszámok módosítgatása és az átirányítások

fogjó munkát végezni, amelyik a kívánt keretszámokat túlfogja teljesítem .m A terv „alulteljesítésének” lehetősége egyébként sem merült fel: ,/l beiskolázási terv törvény és végrehajtása a közoktatásügy dolgozói, az összes érdekelt társadalmi szervek számára kötelező erővel bír' — figyelmeztette a pedagógusokat 1951 májusában a KM tervosztályának vezetője.172 173

E normatív helyzettel - a mindenáron való teljesítés miszticizálásával — szemben azonban a keretszámok korántsem voltak „kőbe vésve”. A minisztérium a Tervhivatal és/vagy az illetékes pártszervek utasítására, illetve saját számítási hibáit kijavítandó a felvételi folyamat különböző stádiumaiban többször is „korrigálta” a keretszámokat, aszerint, hogy adott pillanatban hogyan tűnt teljesíthetőnek a terv. A korabeli oktatástervezésben ugyanis — ahogy láttuk — a felvételre kerülők számát a szakképzett munkaerő iránti igény határozta meg, ennek az igénynek (azaz a gazdasági növekedés ütemének, irányának és struktúrájának) a megállapítása azonban a lehetőségeket és erőforrásokat gyakran negligáló politikai deklarációk szellemében történt. Mindemellett a tervezés pontosságát/realitását módszertani tényezők is hátráltatták, így például a képzés és a foglalkoztatás (azaz a képesítések és a munkakörök) megfeleltetésének kialakulatlansága, a nem prognosztizálható folyamatok (például a tanulói szándékok vagy a foglalkozási mobilitás) figyelmen kívül hagyása, illetve a tervezés rövid időtávja.174

A célok így többször is beleütköztek a realitások korlátaiba: a középiskolákban végzők létszámának és megoszlásának felmérése, a jelentkezések beérkezése, valamint a felvételi vizsgák eredményei menetrendszerű, akár naponkénti keretszám-módosításokkal jártak. Ezek voltak a folyamat azon pillanatai, melyek számszerűen is rámutattak a tervek irrealitására. Az egyik leggyakoribb „tervezési hiba” az volt, hogy a keretszámok meghatározásakor nem vették figyelembe a megyék végzőseinek társadalmi összetételét: a VKM például a Veszprém megyéből az 1950/51. tanévre beiskolázandók keretszámát 452-ben adta meg, miközben az 1949/50. tanévben érettségizettek összlétszáma 409 fő volt.175

172 MNL OL M-KS 276-89/311. Feljegyzés az egyetemi pótfelvételek beindításáról, d. n.

173 Járó Dóra: Készüljünk fel a beiskolázás végrehajtására. Köznevelés, 1951. 89-90.

174 Darvas 1984. 72-74.; Tímár 1989.41-58.; Knausz 1994. 84-85.

1/3 MNL OL XlX-I-l-h. 249. d. 1400-52/1950. Az egyetemi és főiskolai beiskolázások vizsgálata. Hasonló esetek több megyében is előfordultak, ld.

53