Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában - Keretszámok és arányok "bűvöletében"

hoz viszonyított arányuk a negyvenes-ötvenes évek fordulóján némileg csökkent: az 1949/50. tanévben az összes hallgató 24,3%-a, 1950/51- ben 23,5%-a volt nő.108 1951-től minisztertanácsi határozat írta elő, hogy a középiskolát végzők közül a továbbtanuló nők aránya ugyanolyan legyen, mint a férfiaké. Bár ekkorra a nőhallgatók száma a felsőoktatás egészét tekintve megközelítette a férfiakét, egyes intézményekben (így a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Agrártudományi, valamint a Közgazdaságtudományi Egyetemen) az arány kifejezetten rossz volt, itt az 1951/52. és 1952/53. tanévben is 20—30%-os női kvótát írtak elő.109

A keretszámok korlátozó jellege a belső arányok megállapításánál jelentkezett, főként amiatt, hogy a kötelező szociális arányszámot nem „globális” számként értelmezték: azt minden egyetemnek, karnak - sőt akár bizonyos szakokon is — egyenként teljesíteni kellett, azaz például a műszaki egyetemek eredményei nem „javíthatták fel” az orvosképzés arányait.

A „munkás” és a „paraszt” kategória esetében a meghatározott arányszám a felvehetők alsó határát jelentette. Ezt az arányt nemcsak el kellett érni, de - akár más kategóriák rovására - túl is lehetett teljesíteni.110 A bekerülők létszámának maximalizálása érdekében 1953-ig minisztériumi engedéllyel a többi kategóriát (természetesen az „X” kivételével) minimálisan szintén túl lehetett teljesíteni, ám ez nem veszélyeztethette a „munkás- és parasztszármazásúak” összhallgatóságon belüli arányát.111 A tanévek többségében mégis ez történt: az „egyéb” és az „értelmiségi” kategóriákba történő felvételek meghaladták az előírt keretszámokat, a „munkás” kategóriában nagyjából alulról közelítették meg vagy minimálisan haladták túl, a „paraszt” kategóriában pedig rendre elmaradtak attól. Míg azonban a „munkás- és parasztszármazású” tanulók esetében alacsonyabb jelentkezési kedv volt jellemző és a keretek feltöltése éppenséggel nehézségekkel járt, az „egyéb”, „értelmiségi” és „X” kategóriákban rendre túljelentkezés mutatkozott, vagyis a számukra engedélyezett

108 Közoktatásunk 1952.112. Vö. Ladányi A. 1996.385-386.

109 A közoktatásügyi miniszterT. 1.200-21/1951.XI. K. M. számú rendelete az 1952/53. év iskoláztatási feladatairól, [1951. nov. 15.]. In: KKözl 1951/7. sz. 127-129.

110 MNL OL XIX-I-5-d. KM KOLL 1951. aug. 9-i ülés.

ш p'pE EL Vili.205.c. Egyetemi és főiskolai keretszámok kiadása és az ezekkel kapcsolatos instrukciók, 1951. jún. 28.; PTE EL VIIL202.b. 855-28/1953. A 855-20/2/1953. sz. felvételi vizsgautasítás kiegészítése, 1953. júl. 1.

35