Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)
Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában - Keretszámok és arányok "bűvöletében"
Az 1949. februári PB-határozatot végrehajtó (és már az ötéves terv célkitűzéseit is szem előtt tartó) nyári felvételik során azonban egyértelműen kidomborodott a pártállami társadalompolitika egyes társadalmi csoportok továbbtanulásához fűződő, eltérő viszonya. A „munkás- és parasztszármazású” tanulók továbbtanulását minél nagyobb arányban és változatos eszközökkel kívánta elősegíteni, és a felsőoktatás tömegesítése érdekében eltűrte az „egyéb” és a „szövetségesnek” tekintett kategóriákba soroltak felvételét is. Ezzel szemben igyekezett megakadályozni az „osztályellenségek” bejutását, őket - mindössze az egyéni elbírálás nyújtotta „kiskaput” meghagyva - kizárta a felvehetők köréből. A párthatározatban előírt arányok teljesítésének legfontosabb eszköze a jelentkezők társadalmi kategorizálása volt. A „szociális származás” alapján történő besorolás lényegében eldöntötte, hogy milyen nehéz vagy könnyű lesz a tanulónak bejutnia az általa kívánt felsőoktatási intézménybe. A felvételre jelentkezők osztályhelyzetét néhány kivételtől eltekintve a szülők — 1938-as, 1944-es, valamint „jelenlegi” — foglalkozása és vagyoni-jövedelmi viszonyai alapján határozták meg." A kiemelt káderek — mint a munkásból lett párt- és szakszervezeti vagy vállalatvezetők - gyermekeit az „eredeti” foglalkozás alapján a „munkások” közé sorolták, míg 1954-től a termelőszövetkezetben dolgozó parasztok automatikusan a „dolgozó paraszt” kategóriába kerültek. Az 1938-as vagy 1944-es adataik alapján „osztályidegennek” minősülők gyermekei viszont akkor is „osztályidegennek” számítottak, ha a szülők később fizikai munkásként dolgoztak.99 100 Az apa foglalkozásán túl a besoroláskor a tanuló és szülei politikai nézeteit, életkörülményeit, akár baráti társaságát is figyelembe kellett venni.101 A VKM a tanulók szociális származásának kategorizálására az adatgyűjtő és felvételi íveken eleinte tizenegy jelzőszámot alkalmazott.102 A tizenegy kategória azonban meglehetős nehézséget okozott az iskolai és 99 Egy 1952 márciusában kitöltött középiskolai jelentőlapot, valamint egy 1952 szeptemberében, a Közgazdaságtudományi Egyetemen kitöltött hallgatói törzslapot közöl: Ladányi J. 1994.107-109., 112-114. 100 Ld. Szemelvények - 2. sz. dokumentum. 101 Vo. Gyarmati 1991.53. 102 Ld. Táblázatok - 1. sz. táblázat; Szemelvények - 1. sz. dokumentum. A társadalmi kategóriák sematikusságára és értelmezési lehetőségeik ebből eredő korlátáira már többen rámutattak, például: Ladányi J. 1994.44.; Majtényi 2004. 73.; Majtényi 2005.36.; Sáska 2006.598. 3. sz. jegyzet; Nagy 2015. 33
