Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában - Keretszámok és arányok "bűvöletében"

megyei szerveknek, így 1950 szeptemberében a minisztérium arra hivatkozva, hogy a „széles és meglehetősen tisztázatlan skála megnehezíti a „helyes döntést”, javasolta kevesebb csoport meghatározását.103 Az egyszerűsítés lényegében az egyes kategóriák összevonásával történt.104 105 A VKM 1951 áprilisától nyolc kategóriát alkalmazott, ám saját kimutatásaiban is csak a négy főkategóriát — ti. „munkás”, „dolgozó paraszt”, „egyéb”, „X” — használta, utóbbival jelölve az első három csoportba nem sorolható „osztályidegeneket”, akiknek köre - „kizsákmányolok, kulákok, tőkések, bélistás katonatisztek sth.’’m - a kisiparosok és kiskereskedők „egyéb” kategóriába sorolásával némiképp csökkent. Néhány hónappal később azonban arra figyeltek fel, hogy az 1951/52. tanévre történő felvételek során a megyei oktatási osztályok az értelmiségi szülők gyermekeivel szemben „szektám [sic!] magatartást tanúsítottak'’, és az „egyéb” kategóriát elsősorban „kispolgári rétegekkel” töltötték fel.106 így az értelmiségi szülők körében fokozódó nyugtalanság miatt 1952 tavaszán az „egyéb” kategóriából önálló kategóriába sorolták az „értelmiségieket”.

1953-ra azonban egyértelművé vált, hogy a „munkás- és parasztszármazású” fiatalok aránya a tervidőszak végére nem fogja elérni az ötéves terv irányszámait, így a minisztérium ismételten revízió alá vette a származási kategóriák tartalmát, és az „egyéb” kategóriából kiemelve létrehozta az „alkalmazott” besorolást. Az eddig „dolgozó parasztnak” minősített 1 kát. hold földdel rendelkezők ekkortól „munkásnak” számítottak, az egynél több alkalmazottat foglalkoztató kisiparosok és kiskereskedők pedig ismét,Д-esnek”. A revízió során a beiratkozott hallgatók 30—35%-ának besorolását változtatták meg: elsősorban a „munkások” és az „osztályidegenek” száma nőtt.107

Az ötvenes évek elején ún. női kvótát is megállapítottak. Bár a nőhallgatók száma 1945 után folyamatosan emelkedett, az összes hallgató272. Jelen kötetben - Majtényi Györgyöt követve - a kategória-megnevezéseket idézőjelben használom.

103 MNL OL XIX-1-l-r. VKM KOLL 1950. szept. 29-i ülés.

104 Vö. Táblázatok - 1. sz. táblázat.

105 PTE EL V1II.205.C. Utasítás a felvételi vizsganyomtatványok és az összesítőjelentések kitöltéséhez, 1952. jún. 26.

106 A közoktatásügyi miniszter T. 1.200-21/1951. XI. K. M. számú rendelete az 1952/53. év iskoláztatási feladatairól, [1951. nov. 15.]. In: KKözl 1951/7. sz. 127-129.

107 KSH Окт [1953]. 2-3. Vö. Szemelvények - 2. sz. dokumentum.

34