Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában - Keretszámok és arányok "bűvöletében"

A Révai-beszédben megfogalmazott célkitűzéseket 1948. december 23-án az Agitációs és Propaganda Bizottság előterjesztése alapján tárgyalta a Politikai Bizottság. A javaslat kimondta, hogy a rendkívüli iskolatípusok (mint a szakérettségi vagy a dolgozók iskolái) döntő változást nem tudnak hozni „munkás- és parasztszármazásúak” számarányának emelkedésében, a végső cél csakis az lehet, hogy az „iskolahálózat szerves rendszerén keresztül vigyék őket közép- és felsőfokú iskolákba.94 Az előterjesztés elsősorban az általános- és a középiskolák kérdésével foglalkozott, az MDP PB 1949. február 3-i ülésén hozott határozat azonban már a felsőoktatásra is kiterjedt.95 Ekkortól évente párthatározatok írták elő az első évfolyamra felveendő „munkás- és parasztszármazású” hallgatók arányát: a teljesítendő kvóta az ötéves terv idején 55-70% között mozgott.96

Az ezt követő hónapokban sajtócikkek sokasága tudósított a munkás- és parasztgyerekeket támogató intézkedésekről. Az azonban, hogy az oktatásirányítás az arányemelést bizonyos társadalmi csoportok továbbtanulási lehetőségeinek egyidejű szűkítésével kívánja megvalósítani, a propagandaszólamok között csak mint a „reakció meséje” jelent meg: „Hivatásos rémhírterjesztők azt suttogák az emberek fülébe, hogy gyermekeik kiszorulnak a közép- és felsőoktatásból, mert az iskolapadokat kizárólag a munkások és a parasztok gyermekei foglalják el. A reakciónak ez az állítása minden ízében hazug. (...) \fsfc\indenki, aki tehetséges, szorgalmas és demokráciánkhoz hü, a jövőben is minden korlátozás nélkül tanulhat.” - hangsúlyozta Szávai államtitkár 1949-ben.97 A „reakciós” híreszteléseket elutasító érvrendszer alapja az volt, hogy bár valóban egyre nagyobb számban kívánnak bejuttatni „munkás- és parasztszármazású” tanulókat a felsőoktatásba, de ez a létszámok általános emeléséből következik, nem pedig az értelmiségi fiatalok és a „dolgozó kisemberek” ellen irányul.98

levelező képzés, mely szintén a munkavégzés melletti diplomaszerzést biztosította, de immár rendszeresebb óralátogatás nélkül. Az esti és levelező képzésben csak az 1954/55. tanévtől kezdődően írták elő a felvétel feltételeként a középiskolai végzettséget. Ladányi A. 1986. 53.

94 MNL OL M-KS 276-53/17. MDP PB 1948. dec. 23-i ülése.

95 MNL OL M-KS 276-53/20. MDP PB 1949. febr. 3-i ülése. A határozatról és születésének körülményeiről bővebben Id. Nagy 2015.274—276.

96 Takács 2008.34.

97 Újhelyi Szilárd: Üj várak épültek. Köznevelés, 1949. máj. 1.220.

98 Horváth 1950.457.

32