Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában - Keretszámok és arányok "bűvöletében"

párt elégedetlen volt a növekedés ütemével.91 Révai egy hónappal később az eredményt (ő 18-20%-ról beszélt) így értékelte: „Ez már komoly lépés előre és ezt annak köszönhetjük, hogy egy ilyen átmeneti és nem állandónak gondolt rendszabályt a felvételeknél alkalmaztunk. Meg kell mondani azonban azt is, hogy a 20% csak 20%, és nem 80. Legalább 65% a régi értelmiségi és polgári származású egyetemi hallgatók aránya. Mészárlás tehát — amint a statisztika számainak megvilágításában látjuk - egyáltalán nem történt,”92 A „munkás- és parasztszármazású” hallgatók létszámnövelését két módon kívánták elérni: egyrészt igyekeztek biztosítani, hogy a hagyományos iskolarendszeren keresztül minél több tanuló kerüljön be, azaz a középiskolákból minél többen tanuljanak tovább. Mivel a középiskolákban az ehhez szükséges merítési bázis nem állt rendelkezésre, valamint a középiskolák tömegesítése és társadalmi összetételének „feljavítása” is hosszú folyamatnak ígérkezett, ezért a normál iskolaszervezeten kívüli szakérettségi rendszerével próbálták felgyorsítani a hallgatóság társadalmi összetételének átalakítását. Az 1948-tól indított tanfolyamokon eleinte egy tanév alatt két, a választott felsőfokú tanulmányokra előkészítő tantárgy oktatása zajlott. A megszerzett szakérettségivel csak bizonyos intézményekben lehetett továbbtanulni.93

91 StatÉvk 1949-1955.333.

92 A nép egyetemének haladó, harcos értelmiséget kell nevelnie! Fiatal Magyar- ország, 1948. okt. 20. 1. A „munkás- és parasztszármazású” hallgatók arányára vonatkozó, különböző statisztikai adatok jelentősen befolyásolják e növekedés lehetséges értelmezését. A negyvenes évek végén Földes Ferenc adatai számítottak gyakori hivatkozási alapnak, aki a „munkás- és parasztszármazású” hallgatók arányát 1930-ban 4,3%-ra tette. A későbbiekben az 1937/38. tanév adatai jelentették az összehasonlítás alapját, mely szerint arányuk 3,5% volt. Andorka Rudolf hetvenes évekbeli kutatásai a „munkások, mezőgazdasági munkások és kisbirtokosok” gyermekeinek arányát a felső- oktatásban az 1935/36. tanévben 16%-ra, az 1941/42. tanévben 18,2%-ra tette. A legújabb kutatások alapján Ladányi Andor a „munkás- és parasztszármazású” hallgatók arányát a két világháború között 13-14%-ra teszi, illetve úgy véli, 1947-re arányuk meghaladta a 20%-ot, 1948-ra pedig elérte a 30%-ot. Földes 1941.40.; Andorra 1979.183.; Ladányi A. 1999.55., 77., 79.

93 A szakérettségiről bővebben ld. Kovács-Orkény 1981,1991; Diószegi- Koncz 1987; Knausz 1988 [1998]. 75-91.; Majtényi 2004; Majtényi 2005.93-214.; Sáska 2006.601-602. A dolgozók számára továbbra is működtek az 1947-től felállított esti tagozatok, 1951-től pedig megindult a

31