Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában - Keretszámok és arányok "bűvöletében"

megjelent cikkben is úgy fogalmazott, hogy amennyiben szükségesnek mutatkozik a felvételek korlátozása, a szelekció alapja csak az „egyéni rátermettség” és a „képesség” lehet: ,yáz egyetemre jutás nem lehet kiváltsága valamely társadalmi osztály gyermekeinek, osztályhelyzetük, származásuk, vagyoni körülmények alapján.”86

1948-tól azonban a felvételi folyamat állandó részévé vált a jelentkezők önéletrajzának böngészése, ennek jelentősége pedig a felvételizők számára is egyértelmű volt. A Fiatal Magyarország 1948 júliusában felháborodott cikkben számolt be egy „tájékoztató irodáról”, ahol „életrajz- tipeket” adnak a jelentkezőknek, hogy hogyan kell „demokratikus önéletrajzot” írni.87 Az egyetemi felvételi bizottságok azonban nem kaptak iránymutatást arra, hogyan kell figyelembe venni a szociális adatokat. A pécsi orvosi karon a „népi származású”, hadirokkant és hadiárva jelentkezők a kitűnő, az orvos szülővel rendelkezők pedig a jeles érettségi értékével megegyező pluszpontot kaptak. A tanulmányi eredményen és a „szociális származáson” kívül még a lakóhely egyetemtől való távolságát pontozták: a pécsi lakhely például kétszer annyi pontot ért, mint a „népi származás”.88 A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre — ahová érettségi nélkül is lehetett jelentkezni — a különböző társadalmi csoportokhoz tartozók más-más pontszámmal kerülhettek be: a munkások 12, a parasztok 13-17, a köztisztviselők 24, a „burzsoák”25 ponttal.89

Révai József 1948. szeptember 16-ai beszéde azonban már kevés kétséget hagyott a felvételi szempontok sorrendiségét illetően: „Be akarjuk engedni az eddig kirekesztetteket: a munkás- és parasztijjakat. Es ezt nem bízhatjuk a vak véletlenre... Mi tudatosan előnyben akarjuk részesíteni a dolgozó osztályok gyermekeit.”90

Az MDP a kiemelt támogatás szükségességét rendre a „munkás- és parasztszármazású” hallgatók összhallgatóságon belüli alacsony arányával magyarázta. Ez az 1948. nyári felvételik után elérte a 26,3%-ot, ám a

86 Kilczer Gyula: Az egyetemek zsúfoltsága a statisztika tükrében. Köznevelés, 1948. jún. 1.244.

87 Fehér Klára: Akarja kicserélni az önéletrajzát? Fiatal Magyarország, 1948. júl. 29.11.

88 p'pg EL VIII. 101.b. 1204-1947/48. Felvételnél alkalmazott pontszámok, d. n.

89 Zsidi 1995.614. Vö. Vajda 2010.183-187.

90 Munkásifjakat a középiskolákba és főiskolákra! Szabad Nép, 1948. szept. 17.1.

30