Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)
Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában - Keretszámok és arányok "bűvöletében"
beiskolázás területéről vett példával így jellemezte a folyamatos keretszám-emelések keltette hangulatot a minisztériumban: „Szávai: A mi egyik hibánk, és azt hiszem, ezekből a kérdésekből kell kiindulni, ... Ortutay [Gyula, miniszter]túlvállalás. Szávai:... hogy jófiúk akarunk lenni és mindent vállalunk. Egyrészt kvantitatív vállalásban, másrészt a határidők nagylelkű vállalásában. (...) Az ötéves terv arra kötelez minket, hogy 45.000fővel emeljük a középiskolások számát. (...) \K\mikor a 46.000-es szám nyilvánosságra került, mi valamennyien megdermedtünk (...). Természetesen a megdermedés egy pillanatig tartott csak, s utána mindjárt kezdtük törni a fejünket, hogy hogyan biztosítsuk a lehetőségét az 50.ООО-nek.4,2 A felvételi rendszer korlátozó jellege elsősorban a másik cél, a „munkás- és parasztszármazású” tanulók és hallgatók arányának emelése kapcsán jelent meg, ám ez kezdetben csak azok számára lehetett nyilvánvaló, akik a „sorok között” is jól olvastak. Az elbírálás szempontjai - az érettségi és a „szükség szerinti” felvételi vizsga eredményei — közé a felvételt szabályozó, 1948 júliusában kiadott kormányrendelet emelte be — tartalmát tekintve még kissé homályosan — a jelölt „szociális helyzetének figyelembevételét” is. Ahogy arra Nagy Mária rámutatott, a rendelet korabeli értelmezési lehetőségeinek az is tág teret biztosított, hogy minden valószínűség szerint nem készült hozzá végrehajtási utasítás.82 83 Eleinte a felsőfokú tanulmányokra való felvétel szempontjai között a tehetség és a rátermettség voltak a kulcsszavak.84 Az 1945—47 folyamán született javaslatokban a felvételi vizsga az egyetemek és főiskolák kinyitásának eszköze volt, abban az értelemben, hogy aki bizonyítani tudja tudását - Kovács Máté 1947-es reformtervében: a választott pályához szükséges ismeretekben való jártasságát, „egyéni arravalóságát és alkalmasságát” —, az a megelőző rendszeres középiskolai tanulmányok hiányában is felvételt nyerhessen.85 A VKM előadója, Kilczer Gyula egy alig másfél hónappal az 1948. júliusi kormányrendelet kiadása előtt 82 MNL OL XIX-1-l-r. VKM KOLL 1950. jan. 8-10-i ülés. 83 Nagy 2015.272. 84 Takács 2008.28-29. 85 Kovács Máté: Irányelvek a felsőoktatás reformjához, 1947. máj. 20. In: DMOT 1.310. Vö. Németh 1945 [1973]. 761-763. 29
