Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában - Keretszámok és arányok "bűvöletében"

désekkel együtt, érzékelhetően növelte a nyugtalanságot az egyetemeken és főiskolákon.61 1954 őszére egyre gyakoribbá váltak a párt- és állami vezetéssel szembeni — már a felsőoktatás kérdésein is túlmutató - kritikák. Az MDP KV 1955. márciusi határozata alapján, az egyetemek tanulmányi és politikai helyzetéről elfogadott június 30-i PB-határozat azonban visszavonta az 1954. februári ígéreteket, és az 1953 júniusa előtti viszonyokhoz való visszatérést célozta meg. Az 1954-es párthatározat szellemében kezdeményezett, de még tervezési fázisban lévő változtatások, például a felsőoktatási intézményeknek nagyobb önállóságot biztosító szervezeti és működési szabályzat bevezetése - elmaradtak.62

Keretszámok és arányok „bűvöletében”

1945 előtt a felsőoktatási felvételre a gimnáziumi és — bizonyos gazdasági, műszaki intézmények esetében - a reáliskolai érettségi jogosított.63 A beiratkozási lehetőségeket azonban jelentős mértékben szűkítette a zsidó hallgatók továbbtanulását korlátozó numerus clausus, illetve az, hogy a nőhallgatók csak bizonyos intézményekben folytathattak felsőfokú tanulmányokat. A felvehető hallgatók létszámának korlátozása a Horthy- korszakban formális volt, az általában eleve igen magas létszámokat intézményi kérésre gyakran felemelték.6'1 A VKM a két világháború között a keretszámok meghatározásával a szakmai arányok alakulásába nem szólt bele, ennek szükségessége azonban a fiatal diplomások fokozódó elhelyezkedési nehézségei miatt a harmincas évek végére több fórumon is felvetődött. Bár az 1940. évi XXXIX. törvénycikk a felsőoktatási felvételi létszámkereteket már összefüggésbe hozta a munkaerő-szükséglettel és az egyes intézmények befogadóképességével, valamint a jelentkezők elosztásában regionális szempontokat is megfogalmazott, következetes alkalmazása a háborús viszonyok között nem volt lehetséges.65

A felvételi rendszer korábbi, diszkriminatív elemeinek felszámolása a felsőoktatás 1945 utáni demokratikus átalakításának egyik legfontosabb

61 Urban 1981. 65-66.

62 Ladányi A. 1986.124-125.

63 A két világháború közötti felsőoktatási felvételi rendszerre ld. Ladányi A. 1995.486-489.; Kissné-Molnár-Osváth 2010.

64 Ladányi A. 1995.488. Vő. Barakonyi 2004.44.

65 Ladányi A. 1995.487.

24