Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában - Keretszámok és arányok "bűvöletében"

vívmánya volt. Az alsóbb társadalmi csoportok, valamint a továbbtanulástól korábban valamilyen okból részlegesen vagy teljesen elzártak esély- egyenlőségének biztosítása különböző preferenciákkal — ahogy említettem - minden koalíciós párt programjában szerepelt. A javaslatok olyan intézkedéseket szorgalmaztak, amelyek minél több, felsőfokú tanulmányokra alkalmas, tehetséges fiatal továbbtanulását biztosítják. Ezt szolgálták az egyetemeken 1945-től szerveződő esti munkástanfolyamok, az 1946-ban felállított dolgozók iskolái és előkészítő tanfolyamai, a népi kollégiumok, valamint 1947-től az esti tagozatos képzés megindítása.66

A továbbtanulástól korábban elzártak, illetve a tanulmányaikat a világháború miatt megszakítók tömeges megjelenése és a dolgozók esti oktatásának bevezetése azonban egyes egyetemeken és főiskolákon már kezdettől zsúfoltsághoz vezetett. Míg az 1938/39. tanévben 11 631-en,az 1946/47. tanévben már 26 203-an tanultak a felsőoktatási intézményekben, melyeknek száma lényegében nem változott.67 1945-ben, a „nyitás” légkörében mind a koalíciós pártok, mind pedig a felsőoktatási intézmények elutasították a létszám korlátozását, a következő évben azonban a kontingentálás lehetőségét visszaállították. Az 1946/47. tanévtől a „képzés eredményességének és szakszerűségének szempontjaitfigyelembe véve”68 a felsőoktatási intézmények minisztériumi jóváhagyással korlátozhatták a felvehetők létszámát, és „szükség szerint” felvételi vizsgát is tarthattak, ami ekkor elsősorban az „önhibájukon kívül” vagy az „elmúlt rendszer hibájából” érettségit nem szerzettek felvételét tette lehetővé. A korlátozás azonban formálisnak bizonyult, a felvett hallgatók számát végső soron a továbbtanulási igények határozták meg: a létszámok felemelésére vonatkozó gyakori intézményi javaslatokat a minisztérium továbbra is jóváhagyta.69

1948-tól, a pártirányítás állami szervekre való fokozatos kiterjeszkedésével a társadalom- és felsőoktatás-politikában azon kommunista elképzelés jutott érvényre, melyben a társadalmi egyenlőség megteremtésének célja összefonódott a politikailag megbízhatatlannak tartott régi értelmiség leváltásának és egy új, rendszerhű értelmiségi réteg kinevelésének önlegitimációs igényével.70 Ennek megfelelően a pártállami okta66 Részletesen: Örkény 1991; Sáska 1992.32-44.; Papp 2005.

67 StatÉvk 1949.213.

68 Idézi: Ladányi A. 1995.489.

69 Ladányi A. 1995.488-489. Vö. Vajda 2010.180-182.

70 Kovács-Örkény 1991.13-14.; Sáska 2006.

25