Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában - Felsőoktatás-politika és felsőoktatási rendszer 1945 és 1954 között

Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában Felsőoktatás-politika és felsőoktatási rendszer 1945 és 1954 között 1945-ben a koalíciós pártok kultúr- és művelődéspolitikájának azonos célkitűzése volt a Horthy-korszakból örökölt oktatási rendszer demok­ratizálása, valamint strukturális, tartalmi és világnézeti reformja. Az ál­lami beavatkozással történő demokratikus átalakítást — azaz a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését biztosító oktatási rendszer kialakítását - illetően az egyes pártok követelései lényegileg nem is tértek el egymás­tól, a különbségek a pártok bázisát jelentő társadalmi rétegek érdekeinek érvényesítésében jelentkeztek. Ez az alapvető konszenzus vezetett 1945 szeptemberében - anyagi, tárgyi és személyi feltételek hiányában is — az egységes, nyolcosztályos általános iskolát létrehozó kormányrendelet gyors kiadásához.32 Eleinte a felsőoktatás területén is a demokratizáló törekvések álltak előtérben, melyek a továbbtanulástól korábban jogi vagy anyagi akadá­lyokkal elzártak tanulmányainak támogatását célozták: hatályon kívül helyezték a zsidók, 1946-ban pedig a nők felvételi korlátozásait. 1945-től a kiegészítő érettségi letételének lehetőségével könnyítették meg a kü­lönböző középiskola-típusokból érkezők bejutását, 1947-től pedig több egyetemen is megszervezték az esti tagozatos képzést, hogy a jelentke­zők munka mellett is szerezhessenek diplomát. A képzési és tartalmi kérdések kevesebb figyelmet kaptak, átfogó felsőoktatási reformot 1948- ig egyik koalíciós párt sem kezdeményezett. A politikai és gazdasági kér­dések mögött a kultúr- és művelődéspolitika ügyei némiképp háttérbe szorultak, és ezek között is az alapfokú oktatás élvezett prioritást.33 Az ágazati reformok elmaradását mindemellett az is indokolta, hogy az egyetemi autonómia révén a felsőoktatási intézmények egy része a szervezeti, személyi és tartalmi kérdésekben bizonyos mértékben még kontrollálni tudta a pártpolitikai követeléseket, ami az oktatásirányí­tás szempontjából körülményessé tette a nagyobb horderejű döntések meghozatalát. A kommunista pártsajtóban „parttalan”, „anarchikus” és 32 Póth 1985.498-501.; N. Szabó 2015.154-159. 33 Ladányi A. 1999.77.; N. Szabó 2015.129-135. 16

Next

/
Thumbnails
Contents