Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)
V. Újra külföldön: a párizsi és londoni út (1867)
Voyta Adolf visszaemlékezései ján,366 azon utasok érdekében, kik Olaszországba vagy Frankfurtba utazhassanak. A hajó kimenetelét megközelítőleg [ismertem]. Megkérdeztem az angolt:- No, most, ha tetszik, odaadom a pipámat, dohányomat és taplómat, de csak emlékben.- No, hát isten neki, köszönettel veszem - és látogatójegyét367 adja át, én viszont a magamét. Mire a hajó kikötött és az angolok kiszálltak. Még a partról búcsút intettek. Bekiáltottak a hajóra, hogy ha Dublinba368 megyek, okvetlen meglátogassam őket. A hajó visszafordult, hogy Mainznál, mint a járat végpontjánál kikössön, ahol mind kiszálltunk. Megnéztem az ő jegyét. Kitűnt, hogy ezek dublini nagy posztócég tulajdonosai voltak. De én sohasem jutottam el Dublinba. Mainzból aztán egyenesen hazautaztunk, ahol szeretteim örömmel vártak. Már én is örültem, hogy mind jól találtam a kedves Gyöngyikénkkel együtt. Oly jól esett az a csendes, meleg, szeretetteljes kör, hogy szinte elfeledtem a majd hatheti vándorlást és az ezzel járó fáradságot. Dolgaimat is rendben találtam. Amit hoztam, mindenkinek kiosztottam. A kis aranyos Gyöngykémmnek kis kacsóira és nyakára piros koral[l] gyöngyből karkötőt és nyakláncot. Lujzámnak a kiállításon egy algíri arabstól vettem eredeti arab függőket, melltűt, és colliét369 rózsafából faragva. Mindenkinek, még a cselédeknek és ismerőseinknek is hoztam valami emléket. 366 Nyilván a hajó menetiránya szerint balról, ugyanis Frankfurt a Rajnától keletre van. 367 értsd: névjegyét 368 Dublin 1652 óta Írország fővárosa, az ír-sziget keleti partján, az ír-tengerbe torkolló Liffey folyó két partján fekszik. 369 colliét, helyesen: collier-t (francia) = nyakláncot » 97 «
