Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)
V. Újra külföldön: a párizsi és londoni út (1867)
Voyta Adolf visszaemlékezései úton és Boulonyba’36 délben értünk. Megebédeltünk és ledültünk a Hőtel Noba-ban nyugodni. Délután úgy 4 órakor kimentünk a tengerpartra. Sógorom akkor látott először tengert. Az Imperal Hotelben tudakozódtam, [hogy] itthon vannak-e Esterházyék.-Nincsenek, sétálni mentek. Mi ketten a tengerpartra mentünk sétálni. Egyszerre csak Néger Ágoston336 337 338 nevelővel találkoztunk, nagyon meg volt lepetve látásunkkor. Mondtuk, hogy a pári[z]si kiállításról jövünk, és megyünk Londonba.- No, hogy meg lesznek a grófék lepetve, ha Önöket meglátják! Amint látom - mondá -, már jönnek vi[s]szafelé a sétányon. Üljenek le hamar, de úgy, hogy feléjük háttal legyenek, hogy ne tudják, hogy én kikkel beszélek!33* Úgy is lön. Mikor odaértek, Néger feláll[t], vele mi is. Nagyon kellemesen voltak meglepetve, kérdezték, hogy mi hozott minket Boulonyba. Elmondtuk azt is, hogy csupán azért választottuk ezt az utat, mert Rómertől hallottuk, hogy a grófi család itt van fürödni. Leültünk a padra, a sok kérdésnek se szeri, se száma. A grófné Bélával beszélt. Kérdezte, mikor jöttünk el hazulról, és mi újság van Pápán. A gróf velem beszélt. Azt mondta, hogy tudom-e, hogy őt otthagyta Zámbor főkertésze.- Hallottam róla én is - felelém.- Nézze, mily hálátlan ez az ember irántam. Én emeltem fel, és most itthágy, mivel József főherceg nagy fizetést ígért neki a Margitsziget újra rendezéséért. Beszélgetéssel múlt az idő. A gróf órájára nézett, úgymond:- Most már fiirödhetünk! 336 helyesen: Boulogne-ba 3j7 Néger Ágoston (Nagyvárad, 1838. december 7. - Veszprém, 1919. február 11.) katolikus lelkész, 1896-tól veszprémi kanonok. Veszprémben hunyt el, az alsóvárosi temetőben nyugszik. 1864-től Esterházy Pál gyerekeinek nevelője, 1875-től pápai plébános volt. 1885-től a kerületi esperesi teendőket is ellátta. 1875-ben Katolikus Legényegyletet és Oltáregyletet szervezett a városban, folyamatosan támogatta az irodalmat. Vő. KISS 1908. 138-139., PFEIFFER 1987. 166. 338 Az eredetiben a mondat végén személyt váltott: „ne tudják, hogy ő (Néger) kikkel beszél ”, amit átíráskor megváltoztattunk. » 90 «
