Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)
V. Újra külföldön: a párizsi és londoni út (1867)
VOYTA Adolf visszaemlékezései gusztus 20-án tartatik meg nagy ünnepé[l]lyel. Amint ezen ünnepély elmúlt, napirendre tűzte a director a cigányelőadásokat. Jelen voltunk mi is. A legelegánsabb társaság jelent meg a társaság'2" minden rétegéből. A cigányok kotta nélkül felléptek a dobogóra, a közönség nagy tapssal fogadta őket. Játszották a Himnus[z]t, a Hazádnak rendületlenül-t, a Repülj, fecském-et, és egyéb magyar népdalokat.320 321 Nem lehet leírni azt a lelkesedést, amely minden - nekik exoticus - darab után tombolt. Ezzel a matinéval [elért sikert] - megállapították a cigányok is, hogy - ezt nem várták a franciáktól. A többi előadásokra már alig lehetett jegyet kapni a magas árak dacára, mert a lapok is nagyon behatólag foglalkoztak a magyar zene különös szépségével. Patikáriussal Fantánál ismét találkoztunk. Nem győzte köszönni, hogy oly nagy szerencsét hoztam neki, amiről fogalma sem volt. Gondolom, jó csomó pénzt vittek haza a cigányok. Most egy éjjeli mulatóhelyet írok le, a Jardin Mabél-1.322 Ez egy külvárosi negyedben volt. Azt hiszem, ma már nem létezik. A belépéskor itt a férfiak 4 francot, a nők se[m]mit sem fizetnek. Kezdete este 10 órakor. Sokat hallottunk róla, tehát nagyon kíváncsiak voltunk. Ez egy jó tágas kert, szépen, gondosan tartva. A szomszédok felől a falak ho[s]szában felfutó növényekkel borított kisebb lugasok323 egész sora fut végig. Ezekben egyes kis társaságok, kik közt élemedett bankárok is pazarolták a pénzüket. Volt egy aszfalttal képezett tánchely, ahol a borbély és más gaminek324 járták a francia quadbit’2' a la cancan-t.326 A publicum sétáló része demi mondok,327 midinettekből328 320 értsd: társadalom 321 népdal: értsd: az adott korban közismert, népszerű (szöveges) dallam 322 magyarul: Mabél-kert 323 A kéziratban: lyugasok, javítottuk. ’-4 gamin (francia) = cibész 325 helyesen: francia quadrille = francia négyes 326 A kánkán gyors, 2/4-es ütemű, magasra dobált lábakkal járt csoportos, színpadi női tánc, ami 1830 körül tűnt fel a párizsi éjszakai életében, s kezdetben nagy botrányt okozott. Később Offenbach operettjeiben is jelentős szerepet kapott. A győri sajtóban megjelent párizsi útinaplók már az 1860-as években népszerűsítették a „cancan”-t. Az egyik szerző „igen ártalmatlan táncnak” nevezte, melyet itthon a Budai Népszínház » 88 «
