Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)

IV. Családalapítás, üzleti vállalkozások

Voyta Adolf visszaemlékezései

Ezek által megismerkedtem a Noszlopy és Puzdor családokkal, Gyepesen Kun fiúkkal, akik közt legidősb, Sándor238 1848-ban Veszprém megyei alispán, kit újra megválasztottak 1860-ban. Géza239 nemzetőri őrnagy, Béla240 honvéd huszártiszt, aki 27 sebbel jött haza Világostól, és Kun Aladár gazda,241 végre Szalatkay Pistával.242

alatt elnéptelenedtek, pusztává váltak. 1828-ban Kisbogdányban 5 házban 13 zsellér élt. Vő. ILA-KOVACSICS 1964. 220.

238 Kun Sándor (Gyepes, 1817. augusztus 24. - Gyepes, 1906. szeptember 3.) bakonygyepesi birtokos, 1843-1847 között Veszprém vármegye másodaljegyzője,

1847- től aljegyzője, 1848-1849-ben főjegyzője, a Közlöny c. kormánylap megyei tudósítója, a városlődi nemzetőrség kapitánya, 1849-ben a somlóvásárhelyi kerület országgyűlési képviselője volt. 1849 nyarán Komáromba ment, ahol a kapitulációt követően honvéd hadnagyként távozhatott. 1861-ben Veszprém vármegye alispánjává választották. 1863-ban a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület alelnöke volt. 1872-1893 között a pesi Királyi ítélőtábla bírája. Elhunytakor lánya, özv. Noszlopy Viktomé született Kun Róza és kiterjedt rokonsága gyászolta. - r. 1. [= PAP Gábor]: Levelezés. Mezőföld (Veszprémmegye), nov. 13. = GyK 1863. 95. sz. (november 26.) 379-380., Halálozás. = PL 33 (1906) 36. sz. (szeptember 8.) 4., HUDI 2004. 213., PÁLMÁNY 2002. 494-M95.

234 Kun Géza (1814 -1878) gyepesi (Veszprém vm.) születésű birtokos, 1831- 1841 között hadfi az 52. császári gyalogezredben, majd birtokán gazdálkodik. 1848- ban a devecseri járás szolgabírája volt. Szeptemberben az 1. (dunántúli) önkéntes nemzetőr-zászlóaljba jelentkezett, később az ebből alakult 70. honvéd zászlóalj paran- csonoka, honvéd alezredes. Alakulata Komárom őrségével együtt tette le a fegyvert. 1849 után gyepesi birtokán gazdálkodott, itt hunyt el 1878 októberében. Az 1875. július 7-re kitűzött országgyűlési képviselőválasztás alkalmával a somlóvásárhelyi választókerület helyettes elnöke volt. 1867-ben a Veszprém Megyei Honvédegylet alelnöke volt. - Követválasztás a megyében. = PL 2 (1875) 12. sz. (június 12.) 214., BONA 1987. 213., HUDI 2004. 213.

240 Kun Béla (Gyepes, 1828 - Veszprém, 1874. április 16.) az előbbiek öccse.

1848- ban hadfi, novembertől hadnagy az 1. Császár huszárezredben. Részt vett a délvidéki harcokban, az 1848. december 30-i móri csatában súlyosan megsebesült és fogságba esett, de Pest felszabadításakor kiszabadult. Az 1. hadtestben a világosi fegyverletételig harcolt előbb főhadnagyi, majd alszázadosi rangban. Büntetésből közlegényként besorozták az osztrák császári hadseregbe, ahonnan megszökött és beállt az olaszországi magyar légióba. A kiegyezés után hazatért, a Veszprém Megyei Honvédegylet tagja lett. 1874. április 16-án Veszprémben hunyt el. BONA 1988. 354.

241 Kun Aladár 1877-ben még Gyepesen lakott, az 1880-as években Pölöskén (Bakonypölöskén) volt birtokos. 1881-ben Kun Elemér, Aladár és Gizella pölöskei ingatlanainak egy részét elárverezték. Már 1875-ben megyegyűlési tag volt, a földadó-szabályozási bizottságba is beválasztották. 1886-ban a Pápa-vidéki Közmüvelő» 67 «