Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)
Voyta Adolf visszaemlékezései - I. Családom, gyermekkorom
Voyta Adolf visszaemlékezései Le voltam forrázva. Most hogyan kerülök atyám elé? - Azt hiszem, Zsurmay megizente apámnak az én dolgomat, mert ő felkeresett engem, szeretettel fogadott, [s] nagy csodálkozásomra hazavitt. Anyám és Elis húgom is nagyon örültek, hogy ismét látnak. Nem hittem [a] szemeimnek. Hogyan [történhetett], az én komoly atyám miért melegedett fel irántam? Szépen, szelíden beszélt velem, és azt mondta, hogy az egész vár101 városi kórház, hol mintegy 400 sebesült fekszik. Aztán elvitt, ott láttam a sok kéz, láb nélküli magyar és német katonát, kiket a csornai csata102 után - ahol Wiss103 osztrák tábornok is elesett - hozták Pápára. Atyám abból a célból, hogy engem elria[s]szon a katonaságtól, [az] ellenkezőt érte el, mert én még dühösebb lettem az osztrákok iránt és nem tettem le szándékomról, de hallgattam. Ezalatt az történt, hogy a csornai csata után az osztrákok Pápa felé indították [csapataikat], és már Marcaltöhöz közeledtek, mire a pápai hadosztály Kmetty ezredes104 parancsnoksága alatt Marcaltő105 felé vonult. Azomban106 az osztrákoknak sikerült Marcaltőn alul pár ezreddel átjönni a Rábán, ekkor Kmetty azonnal vi[s]szavonta hadosztá101 A csornai ütközet után az Esterházy-várkastélyban katonai kórházat rendeztek be, akárcsak 1809-ben a franciákkal vívott győri ütközet (június 24.) után. 102 Kmety György ezredes hadosztálya 1849. június 13-án a csornai ütközetben megfutamította a Franz Wyss tábornok vezette császári csapatokat. Az ütközetben maga a tábornok is elesett. BENDA 1983. III. 698., HERMANN 2001. 323-324. Az ütközet okmánytárát összeállította: HERMANN 1999a. 103 Franz Wyss (1796-1849) vezérőrnagyról, a cs. kir. hadsereg jobbszámyán elhelyezkedő féldandár parancsnokáról van szó. HERMANN 2001. 324. 104 Kmety (Kmetty) György (Felsőpokorágy, 1813. május 24. - London, 1965. április 25.) honvéd tábornok, honvéd hadosztályparancsnok, a török hadseregben Iszmail pasa néven ismert. A császári hadseregből főhadnagyként lépett át a győri 23. honvéd zászlóaljba. Budavár bevételénél már alezredes, később ezredes. A szabadság- harc bukása után Törökországba emigrált. A török hadsereg tisztjeként részt vett a krími háborúban, a kuruderei ütközetben és a karszi erőd védelmében. 1861-ben nyugdíjba vonult, Angliában telepedett le. Londonban hunyt el. 05 Marcaltő katolikus mezőváros, folyami átkelőhely Pápa közelében, a Rába és a Marcal mellett. Lakosainak száma 1851-ben: 693 katolikus, 98 evangélikus. A gr. Amadé család uradalmi központja. FÉNYES 1851. III. 66. 106 helyesen: azonban » 29 «
