Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

előadásával még tovább ment: a Zsidó apáca c. „irány korrajz” színre vitelével - figyelmen kívül hagyva „a város körülményeit, a szociális viszonyokat” - fólzavarta a felekezeti békét. Kritikusa ezúttal azzal vádolta, hogy mindezt azért csinálta, hogy „magát utoljára is kedvenc zsidóalakításában mutassa be”. Ezzel „tönkre tette Veszprémben jövőjét anélkül, hogy a jelen előnyeit élvezte volna.” Könnyűvé tette a közönségnek a tőle való elválást; elvágta maga előtt a Veszprémbe visszavezető utat.”399

1877. november elején Szuper Károly 30 tagú színtársulata lépett fel a megyeszékhelyen. Az 1877. október 23-án kelt, s október 28-án a sajtóban is közzétett Elóíeges színház jelentésben vázolta programját. Fő céljának a legjobb eredeti hazai és külföldi új színirodalmi termékek, továbbá klasszikus színművek, nevezetesebb operettek és „látványosságok” bemutatását tekintette.

Első előadását november 3-án tartotta Lukácsi Sándor A veres hajú c. énekes népszínművének bemutatásával. Az új színművek és operettek közül 37 darabot sorolt fel, továbbá 6 látványosságot (élőképet), amely a kortársak fantáziáját mozgatta (pl. az Utazás a föld körül 80 nap alatt, Orosz-török háború, Dráma a tenger fenekén), illetve korábban már bevált (pl. Az ördög pilulái). Azokat az újdonságokat is be kívánta mutatni, melyek „időközben a budapesti színpadokon fölmerülnek”. Játékrendjét a felsoroltak célszerű beosztásával kívánta kialakítani. Az első előadás után 12 előadásra szóló bérletet indított, amelyre Krausz Ármin könyv- kereskedésében lehetett előfizetni két kategóriában: a körszékre 8 forintért, a számozott helyre 6 forintért.400 401

Szuper ekkoriban a repertoárt közkedvelt, a városban állandóan még nem játszott népszínművekből és vígjátékokból állította össze, mellőzte „a divatból már úgyszólván kiment, a vidéken különösen feltűnni szokott operetteket s efféle müvésztelenséget.”m További újítása volt, hogy a zenés darabokhoz nem zongorakíséretet, hanem zenekart alkalmazott, amire Veszprémben is módja volt.

A színikritikák alapján társulatának fontosabb tagjai is ismertek. A férfiszínészek: Bogdán, Ernyei, Darvai Miklós (vendégszereplő), Lukácsi Aladár, Megyeri Dezső, Molnár György (vendégszereplő), Némethi E., Örsi Gusztáv [Csekő Gusztáv], Somogyi Antal, Szigeti Imre (vendégszereplő), Szuper Károly, Örményi Lajos, Tóth Ferenc; a nők: Czakó Júlia, Darvai Miklósné, Erdősné, Mészáros Jusztin, Nagy Julcsa (Nagy Júlia,

399 Színi szemle. = Veszprém 3 (1877) 8. sz. (február 25.) 5.

400 Elóíeges színházi jelentés! = Veszprém 3 (1877) 43. sz. (október 28.) 4.

401 NÁDASDY 1981. 54. Az idézet 1878. évi márciusi pápai fellépésére vonatkozik.-95-