Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

Somogyi Károly felesége, vendégszereplő), Király Amália, Újfalusiné, Örsi Gusztávné [Örsiné Somogyi Borcsa], Szászné Lieszkovszky Lujza (vendégszereplő), Szuperné Lukács Emília. Megállapítható, hogy a beharangozott 30 tagú társulatból - a vendégszereplőket is beleszámítva - 13 férfi és 10 női színészt ismerhetett meg a sajtóból a közönség. Gyakorlatilag ők játszották a kisebb-nagyobb szerepeket.

A megyeszékhelyen a helyi viszonyokat ismerő Molnár György visz- szaemlékezése szerint ekkor különösen a klérus, Kissovits apát402, Lévai kegyesrendi gimn. igazgató403 404 karolták fel a vendégjátéki ciklust ”m A katolikus értelmiség mellett a megyei politikai elit tagjai is látogatták a színházat. November 5-én, a megyegyűlés estéjén sok megyebizottsági tag is részt vett az előadáson. Kedvükért a már jól vizsgázott A vereshajú és a falu bolondja c. legújabb eredeti népszínművet játszották, amelynek szövegét Lukácsy Sándor írta, zenéjét Erkel Elek szerezte.

Az első héten előadott darabokkal, biztos szereptudással, művelt modorral és összhangzó játékkal megnyerték a közönség azon részének pártolását, amely „a magasabb és nemesebb élvezetekért tud is, akar is áldozni”. Már az első előadáson is szép számú közönség vett részt annak ellenére, hogy előadás előtt a „színház közvetlen közelében” tűz ütött ki.

402 Kisovits József (1818-1885) veszprémi kanonok, országgyűlési képviselő'. Veszprémben Kisovits József szűrszabómester és Kuján Katalin házasságából született, pappá szentelése (1841) után Tapolcán, majd Tapsonyban káplán, 1843-tól alkántor Veszprémben. 1845-tól a veszprémi papnevelő' intézet helyettes igazgatója, 1849-tól Nagybajomban plébános, 1857-tól veszprémi kanonok. 1880-ban és 1883-ban a veszprémi választókerület Tisza-párti országgyűlési képviselője. Nevéhez fűződik a Szent László iskola újjáépítése, a Szent Anna iskola építése. Fiatal korában irodalommal is foglalkozott, ezért támogathatta a magyar színügyet is. Vö. SZIKLAY 1931. 197. Hibás adatait korrigálta: PFEIFFER 1987. 138.

403 Lévay Imre (1842-1895) kegyesrendi tartományi főnök. 1861-ben lépett a rendbe, 1865-tól Vácott tanított, 1967-ben Pestre helyezték át. 1874-tól a veszprémi, majd 1887- től a budapesti főgimnázium igazgatója, 1891-tól tartományi főnök. Veszprém kulturális életének meghatározó alakja volt. 1876. október 1.-1880. november 28. között szerkesztette a Veszprém c. hetilapot, 1884-ben megindította a Veszprémi Közlöny c. lapot, melyet 1891-ig szerkesztett. Vö. SZIKLAY 1931. 257., szerkesztői ténykedése pontosítva: SZINY- NYEI VII. 1900. 1142-1143., NAGY 1957. 86., 95. - Szerkesztőként ő lehetett a színházi rovat írója is, amit megerősít, hogy az egyházat gúnyoló témájú művekről elítélően írt.

404 MOLNÁR 1881. 538.-96-