Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

kényszerített „társadalmi béke” háborítására. A szabályzat egyedül a Bécsben már engedélyezett daraboknak engedett szabad utat.273 A politikai tartalmú hazafias színművek egy időre lekerültek a színpadról.274 A színigazgatók a megyefőnöktől beszerzett működési engedéllyel kellett rendelkezniük. A társulat tagja érvényes útlevéllel járhatták a vidéket.275 A cenzúra azonban nem volt mindenható, időnként és helyenként gyenge hatásfokkal működött és sokban függött az adott tisztségviselő jóindulatától.276 277 A szigorú cenzorok a darabok szövegét meghúzatták, de a színjáték nem-verbális elemeire: a politikai tartalmat hordozó gesztusokra, hangsúlyokra már aligha lehetett befolyásuk. A közönség különben is „mesterfokra fejlesztette a belehallás gyakorlatát”.277 A diktatúra alatt beszűkült a társadalmi nyilvánosság, ezért a nemzeti identitás megőrzésében a színház mellett fontos szerepet játszottak a különféle egyesületek.278

1850. március-áprilisban Hetényi József társulata ismételten a Stingli fogadóban lépett fel. Hetényi Gyula rendezőként gondoskodott a színlapok kinyomtatásáról. A helyárakat 3 kategóriában (20, 10, 6 ezüstkrajcár) állapították meg. Március 7-én, csütörtökön este fél hétkor Kisfaludy Károly (15. kép) Csalódások c. négyfelvonásos vígjátékát adták. Március 9-én, szombaton Hetényi Gyula jutalomjátékául a Zsidó c. 4 szakaszból álló énekes színművet adták elő.279

1850. április 7-én, vasárnap este hét órakor „Harai [Haray] Viktor” 3 felvonásos Szökött színész és katona című „eredeti népszínművét” adták elő, melynek zenéjét a színlap szerint Szerdahelyi [Józsefi, valójában azonban Egressy Béni szerezte.280 A darabot Hetényi Gyula rendezte. A

273 KERÉNYI 1990. 373-374. - Az eljárás nem volt új, ugyanis a Helytartótanács már 1813-ban elrendelte, hogy Magyarországon a komédiások csak olyan darabokat játszhatnak külön engedély nélkül, amelyeket Bécsben már legalább kétszer előadtak a „Nemzeti Játékszínben”. VeML IV. l.a. 35/1813. (december 13.) közgy. jkv. sz. végzés.

274 HONT 1962. 136.

275 ELEK 1988. 33.

276 A cenzúra szervezetét, működési rendjét Pécs példáján érzékletesen szemlélteti: MARFI 1996. 201-217. A soproni kerület szervezeti rendjéről és színházüggyel kapcsolatos működéséről: SASHEGYI 1984. 209-213., 274-299.

277 KERÉNYI 2004. 80.

278 A kulturális közéletet elemzi és a társasági élet fellendítését szorgalmazza: MOCSÁRY 1856.

279 OSzK Színháztörténeti Tár, veszprémi színlapok; 1850. március 7., a következő előadás beharangozásával.

280 Haray Viktor (1818 körül-1882) színész, színműíró. A népszínműhöz eredetileg Egressy Béni írt zenét. Vö. SZINNYEIIV. 1896. 462. Szerdahelyi József A szökött katona zene-68-