Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

magyarított népszínműben a szereplőket is a hazai valósághoz igazították: „Dinnyéi” debreceni színigazgató és színészei, súgója és levélhordója mellett a „hortobágyi csapiáros”, továbbá a Gyuri és Miska nevű betyárok is megjelentek a színen.

A fővárosi sajtó rövidhírben számolt be a veszprémi színházi életről: „Veszprémben is vannak magyar színészek, s működésöket általánosan dicsérik. Nem csoda, az utóbbi időkben a színészek akárhová tekintettek, mindenütt csak tanulhattak.”281

1851 tavaszán, kora nyarán Hetényi József győri társulata szórakoztatta a veszprémieket. Az előadott műveket nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a társulat július 1-jén már Füreden lépett fel. A nyári idényt az este 6 órakor bemutatott Szép juhász c. színművel kezdték.282 A fürdőfelügyelő a színlapokat július 21-én rendelte meg a veszprémi Ramazetter-féle nyomdában.283 Az adatok azt bizonyítják, hogy Hetényi a veszprémi színlapokat is Veszprémben, a város akkor egyetlen nyomdájában nyomtatta - e tényt azonban a színlapokon nem rögzítették.284 A társulat veszprémi szerepléséről részleteket egyelőre nem tudunk.

1852-ben Magyarországon is bevezették az Ausztriában érvényben lévő színházi rendtartást, a Theater Ordnungot, amely komoly változtatásokat jelentett a színházak életében. Az országot színi kerületekre osztották, az igazgatók működési engedélyét szigorú feltételekhez kötötték, s az előadandó színműveket szigorúan cenzúrázták. A színügy területi igazgatását a Bach-korszakban a kerületi császári kormányhatóság

szerzője volt. Vö. SZÉKELY 1994. 745. A félreértés a Szökött színész és katona (Egressy), illetve a Szökött katona (Szerdahelyi) zeneszerzőjének összekeveréséből adódott.

281 Hölgyfutár II. 1850. 39. sz. (február 16.) 168.

282 KATONA 2008. Écsy László naplója, 1851. július 1.

283 Uo. Écsy naplója, 1851. július 13.—július 25.

284 Ramazetter (Ramasetter) Károly 1847-tól 1870-ig üzemeltette veszprémi nyomdáját, amelyet az 1850-es évek elején a megyében először szerelt fel gyorssajtóval. Vö. BÁNDI 1989. 30-34., 43—46. - 1870 májusától 1871 márciusáig Ramasetter tudajdonostársa Knauer Arnold lett, akitől Krausz Ármin veszprémi könyvkereskedő vásárolta meg a nyomdát, amely 1919-ig volt a család kezén. Vö. SZEGLETI 1978. 202-214.-69-