Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

1849. április elején a Szabó Károllyal és feleségével, a szép Hóman Lottival megerősödött társulat jó színvonalon és szép sikerrel működött.269 Az előadott darabokról a naplóíró - talán óvatosságból - nem jegyzett fel semmit. Május végén Győrben próbáltak szerencsét, 1849. május 25-én pedig már Győrben voltak, ahol ezután óriási sikerrel adták Szigeti József Egy táblabíró a márciusi napokban c. háromfelvonásos vígjátékát. A társulatot Latabár Endre270 271 272 egészítette ki, aki karmesterként az énekes darabokat tanította be. A közönség felerészben a hadi győzelmeken örvendező polgár, felerészben „piros zsinóros honvéd volt".211

A társulat a nyári fürdőidény beköszöntével Füredre tette át székhelyét. Az előadott darabokról nem maradtak fenn színlapok, s a harci zajok közepette elmaradtak a korábban megszokott színikritikák is.

A vesztett szabadságharc után új körülmények között szerveződött újjá a magyar színjátszás. Az abszolutista állam elsősorban a német nyelvű színházügyet, sajtót, közintézményeket támogatta. A magyar nyelvápolásnak ebben a helyzetben a leglátványosabb terepe éppen a színház volt. A Dunántúlon az elnyomás idején a balatonfüredi, győri, soproni és pécsi színház lett „ápolója és ébrentartója nemzetiségünknek” 212 A császári hatóságok szigorították a cenzúrát, az előadandó darabokat csak engedéllyel lehetett bemutatni. A hazafias színműveket betiltották. A bevezetett Színházi rendtartás (Theater Ordnung) minden darabot tiltott, amely alkalmas volt a köznyugalom megzavarására, az erőszakkal ki269 SZUPER 1889. 68. Szabó Károly (1820-1890) színész, rendező', színigazgató. 1838- ban Balog István társulatának tagjaként kezdte pályáját, 1883-ban vonult nyugdíjba. Fiatal korában elsőrendű szerelmes szerepet alakító színésznek számított, később apaszerepeket alakított. 1843-1845-ben Győrött, 1846-1847 között Nagyváradon, 1855-ben Hetényi József társulatában lépett fel. Életrajzában említett felesége, Bizzik Anna (megh. 1873) színésznő a második felesége lehetett. Vö. SZÉKELY 1994. 714. Hóman Lottit Szuper naplójában „az országszerte ismert »Szép Szabóné«-nak” nevezi.

270 Latabár Endre (1811-1873) énekes-színész, igazgató, műfordító, a neves színészdinasztia első tagja. 1831-ben a debreceni jogakadémia hallgatójaként lépett színészi pályára. Énekes színészként tenorszólamokat, prózai előadásokon szeles gavallérokat és komikus szerepeket alakított. 1849. évi győri működését életrajza nem említi. Vö. SZÉKELY 1994. 447. Molnár György szerint kissé darabos modorú, de „tudományosan képzett ember volt, kiváló zenész, énektanító és kitűnő karmester (...) sok olyanból képzett énekest, akikkel mások nem tudtak boldogulni.” Az 1850-es években színigazgatóként - a fixfizetés bevezetévével, társulatának rendben tartásával, a német helyett a francia színirodalom felkarolásával - „reformáló volt a vidéki magyar színészetre”. MOLNÁR 1881. 150-151.

271 SZUPER 1889. 68-69.

272 DEÁK 2000. 308.-67-