Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

amely valójában Kisfaludy Károly 1441-ben játszódó Hunyadi-drámája (.Kemény Simon) volt új címmel.256 A hatást fokozta, hogy a játék végeztével István főherceg, nádor fényesen kivilágított arcképe előtt” a Szózatot énekelte el „az egész karszemélyzet”.

A színlapból kitűnik, hogy a színkört a püspök, gr. Zichy Domonkos engedélyével ekkor avatták fel, s az előadásokat ezután jó idő esetén itt, rossz idő esetén a „színházban”, azaz a Stingli vendéglőben adták elő.257 A Gaál József által írt tündérbohózatot, A peleskei nótáriust szintén a püspökkertben adták elő oly módon, hogy a nótárius játék közben lóháton jelent meg a színen. A június 27-én előadott Képmutató (Albini után ford. Balog István) színlapja grafikai újítást is tartalmazott, mivel alcímét (Jgy - vagyis a feje tetején - áll a világ”) azzal emelték ki, hogy egy-egy betűt 90 vagy 180 fokkal elfordítottak.258

Hetényi is gyakran élt azzal a fogással, hogy a darabban vagy a felvonások közt dalbetéteket adatott elő. Május 25-én Laura lánya a felvonások közt Ernani nagyoperájából adott elő szólót {„magánydalt”). Május 28-án, amikor Laura jutalomjátékaként Raimund „nagy énekes bohózatát” adták, melyet Szerdahelyi J[ózseí] fordított magyarra, az előadás után, amikor az ajándékok átadására került sor, a Hymen259 áldása című tablót {„néma ábra”) mutattak be „veres fény mellett”. A görögtűz bizonyára nagy hatást gyakorolt a nézőkre.

256 Figyelemre méltó, hogy a helyi eseményeket részletesen megörökítő' Francsics Károly naplójában erről a fontos eseményről nem emlékezett meg. Vö. FRANCSICS 2001.170.

257 Gróf Zichy Domokos (1808-1879) gr. Zichy Ferenc fó'pohárnokmester és Lodron- Laterano Dominika grófnő fia, 1841-től rozsnyói, 1842-1849 között veszprémi püspök, a szabadságharc után bihari birtokain élt. Papi tevékenységet nem végzett, betegápolással és jótékonykodással foglalkozott. A Kisfaludy Társaság alapító tagja volt. A veszprémi Domonkos Intézetnek 1874-ben 25.000 forintot küldött. Vö. MESZLÉNYI 1941. 5-14., FPEIFFER 1987. 64-65., SZINNYEIXIV. 1914. 1814.

258 A darab műfaji megjelölése hiányzik a nyomtatott színlapról, de egyértelmű, hogy vígjátékról van szó. Balog István ezen fordítása eddig nem volt ismert. Vö. SZINNYEI I. 1891. 461-464., SZÉKELY 1994. 50., KERÉNYI 2000. III. 1717-1718. Balog Albini más vígjátékát (pl. Vándorló szabólegény) is magyarra fordította.

259 A 4. szakaszban Hymen szerepét Hetényi Amália alakította, így neki az élőképben is központi hely jutott. (Hymen a házasság istene volt az ókori görög mitológiában.) - Hetényi Amália 1845-től gyermekszínészként lépett színpadra édesapja társulatában, később fiatal lány- és asszonyszerepeket játszott, 1861 után férjével, Török Zsigmond színésszel együtt visszavonult a színészettől. Vö. SZÉKELY 1994. 815.-64-