Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

1848. június 13-án, a színlap szerint Szerdahelyi [József] írta260 Ludas Matyi eló'adása során „új népdalokat” is énekeltek. A július 4-én elő- adott, a török korban Budán játszódó „Szapári [Szapáry] Péter” c. hó'si játék 5 szakaszának (felvonásának) elején Budavára visszavételét ábrázoló tabló {„néma ábrázolat”) formájában is fokozták a hatást. A színlap azt ígérte, hogy a „néma ábrázolat Bengálai fénnyel világítva - s az eredeti kép szerint elrendezve leend”. A művet Birch-Pfeifer Kjarolina]261 után Komlóssy Ferenc átírásában mutatták be.

1848 júliusában Hetényi József társulata (tagjai: Balogh Károly, Balogh Lajos, Gyarmathy nevű színész, Hetényi Gyula, Hetényi József, Hetényiné Makriovszki Róza, Hetényi Laura, Horváth György262 és felesége, Kiss nevű színész263, Miklósi N.264, Váry Dezső265) Veszprémből Balatonfüredre tette át székhelyét.266

1849. március-május hónapban Hetényi József társulata ismét Veszprémben játszott, majd ezt követően Győrben lépett fel. Veszprémben a megszálló császáriak igényeihez kellett alkalmazkodniuk, Győrött viszont már a tavaszi hadjárat magyar sikerein fellelkesült közönség fo260 A Ludas Matyit több átdolgozásban adták, Szerdahelyi József (1804-1851) színész, operaénekes, rendező', műfordító és zenetanár csak színpadi zenét írt hozzá. Szerdahelyi 1824-ben lépett a színészi pályájára, 1837-tól haláláig a Nemzeti Színház sokoldalú tagja volt. Vö. SZÉKELY 1994. 745.

261 helyesen: Charlotte Birch-Pfeiffer (1800-1868) stuttgarti születésű német színésznő, színműíró, akinek érzelmes darabjait, vitézi játékait az 1830-as évek óta játszották Magyar- országon. - A „Szapáry Péter, vagy Buda ostroma" c. 5 felvonásos vitézi játékot a színikritikák szerint először 1833. március 25-én Pozsonyban adta elő a Komlóssy Ferenc vezette Dunántúli Színjátszó Társaság. Sikert az „érzékenyítő” előadásmóddal és hazafias dalok - mint a Rákosi dal, Rákóczi nótája - eléneklésével, továbbá magyar tánccal (Farkas József szólótáncával) és két tabló bemutatásával értek el. Vö. KERÉNYI 2000.1. 161-162.

262 Horváth György életrajzát a legújabb színészed lexikon nem hozza. Vö. SZÉKELY 1994. 312. 1811-ben, Búcsúszentlászlón (Zala vm.) született, 1833-ban Szombathelyen lépett be Komlóssy Ferenc társulatába. Komlóssy titkára, jobbkeze volt. Főként a Dunántúlon működött. Pontos, lelkiismeretes színész volt, apaszerepeket alakított. A várszínház gondnokaként 1889-ben hunyt el. Főbb szerepei: Othello (Fehér Othello), Bálint bácsi (Csikós), nótárius (Peleskei nótárius), Szilvái professzor (Liliomfi). Vö. SCHÖPFLIN II. 269.

263 Kiss életrajza nem ismert. Vö. SZÉKELY 1994. 386-389.

264 Miklósi életrajza nem ismert. Vö. SZÉKELY 1994. 511-513. Ismerünk egy Miklósi nevű színészt, akit Görgei egy tréfát félreértve agyonlövetett Buda alatt. BENKŐ 1873. 145.

265 Vary Rezsőről eddig azt tudtuk, hogy 1858-1861 között Győrben lépett fel, 1861— 1863 között a pesti Nemzeti Színház énekese, 1862-ben a Mátyás-templom zenekarigazgatója, később a Nemzeti Színház zenekarának első hegedűse és koncerténekese volt. Vö. SZÉKELY 1994. 848. - Fontos új adat, hogy 1848-ban már Hetényi társulatában játszott.

266 HUDI 2008. 85-86. Füredről 1848 júliusából három színlapot elemeztünk.-65-