Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)
II. Bevezető tanulmány - Műkedvelők a színpadon
ral fűszerezett vásári komédiázás és a magasabb művészi színvonalat képviselő színjátszás. Az esztétikai igénnyel fellépő színjátszás csak fokozatosan szorította háttérbe az olyan olcsó hatást keltő szórakoztatási formákat, mint a vásári kikiáltós panoráma játékok, a cirkuszi és bűvészi mutatványok, bábjátékok, stb. A magyar színháztörténet 1790-1849 közötti korszaka a hivatásos színjátszás kialakulásának időszaka, amelyben fontos szerep jutott a színházi kultúrának a polgári nemzeti identitás kialakításában. A több mint fél évszázad változásait a „színjátéktípusok együttélése” alapján Kerényi Ferenc négy fejezetre osztotta.91 Az első műsorréteg az 1790-es években alakult ki a két magyar kulturális központban, Kolozsvárott és Pest-Budán, mely a szentimentalizmus hatására a klasszikus tragédia helyett az érzékenyjátékot, a vígjátékot és az énekesjátékot helyezte előtérbe, s az ún. éneklő-síró iskolát, előadói stílust teremtette meg. Az első műsorréteg a vándorszínészet segítségével vált országos műsorréteggé az 1810-es évek végéig, miközben kialakult a második országos műsorréteg, amelynek vezető műfaja a vitézi játék lett. Az eredeti magyar vígjátékot a magyarított külföldi vígjátékok helyettesítették, s az irodalmilag képzetlen, a magyar nyelvet sem mindig értő közönséget a zenés darabokkal, s a zenés színjátékot pótló látványosságokkal (pl. quodlibet)92 próbálták megtartani. A harmadik műsorréteget a romantika színpadi forradalma teremtette meg az 1820-30-as években, amely Kisfaludy Károly és Katona József életművében csúcsosodott ki. A különböző színjátéktípusokban a fejlődés két irányba mutat: a vitézi játéktól az átromantizált történelem felé, a magyarított vígjátékokon át a korabeli társadalom vígjátéki ábrázolása felé.93 Kisfaludynál megjelenik a külföldet majmoló arisztokrácia, a jószágán élő vidéki maradi nemesség bírálata. A színikritika egyre inkább számon kérte az írókon az eredetiséget.94 A negyedik országos műsorréteg a liberális színházpolitikai elvek megvalósulását jelentette, amely a krónikásdráma, a népszínmű, az opera és a balett előretörését hozta. A vidéki színházak az 1837-ben megnyitott Nemzeti Színházat tekintették mintaadónak. A sikeres vígjá91 KERÉNYI 1981.12-13. 92 A quodlibet (magyarul: ahogy tetszik) prózai és énekes játékok részletei voltak, amelyeket rendszerint három felvonásra osztva jelmezben mutattak be. Fó' célja az önfeledt szórakoztatás volt. 93 KERÉNYI 1981. 174. 94 KERÉNYI 1981. 182-185.-26-
