Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

III. Források

E sok vert had - tisztelet a jó társulatoknak - nagy nemzeti csapás volt, s kimondhatatlan sokat ártott magának a színészet ügyének, mert a megriasztott közönséget még a valódi tehetségnek is feladat lesz visszahódítani azon oltárokhoz, melyeken oly sok kedvesen fogadott ál­dozatát mutaták be Isten eló'tt a nemzet ügyének. Ideje már, hogy e vándor hadnak bevágják útját, s kijátszásra szánt díván vánkosait, óratartóit, bukott szerepeit, melyeket szerelmes fiatal leányoktól bámult kis városi tehetségtelen südő-poeták ünnepi darabjai­ból férczelt össze, - ott hagyja a publikum nyakán, s menjen Isten hírével más pályára, tisztán hagyva a tért a tehetségek számára, kik tudják is, akarják is az ügyet szolgálni! Az emberek útját bevágni, a fosztogatásnak útját állni, - egyik első teendő' volt az engedélyek megszorítása; a mint gyérülnek az igazgatók, fogyni fog a compánia is, habár ebbe még idő telik! Könnyebben áteshetnénk még a dolgon úgy, hogy a színészet rovásá­ra játszó hivatás és komoly czél nélkül működő igazgatóktól vétessék el az engedély; egy kerület számára elég 6-7 jól rendezett társaság, s most sokszor egy megyében is van ennyi! Igaz, az eszme nem illik be a szabadság napjaiba; de tán nem vétünk a szabadság ellen, ha a vidéki színészet ügyét akarjuk megmenteni; ide pedig sok jó akarat s valódi erély kell. Kérjük a t.670 hatóságokat, a legnagyobb szigorral kezeljék az engedé­lyek osztását, s ne csináljanak minden éhes gyomru prófétából hazamen­tőt! Legyen hivatásra, erkölcsre, készültségre olyan telep a vidéki társu­latok összege, melyet büszkén vall magáénak a nemzet, s a nemzeti színház, mint azon iskolákat, honnét tehetséges papjait nyeri időnkint. FORRÁS: „S.”: A vidéki színészet. = GyK 16 (1872) 70. sz. (október 3.) 357. 670 Értsd: tisztelt.-160-

Next

/
Thumbnails
Contents