Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)
III. Források
20. Győr, 1873. március 6. A Győri Közlöny cikke a magyar színészet nemzeti hivatásáról Az 1870-es években a színházi szakma önszerveződésével, a színészkongresszusok szervezésével, a színikerületek kialakításával, a színház nemzeti jelentőségének tudatosításával, széleskörű társadalmi elismertségével a vidéki színészet helyzete is megváltozik. A színház mint népművelési-népnevelési eszköz tesz szert egyre nagyobb társadalmi befolyásra. Most, midőn gyakrabban merül föl a népnevelés kérdése, midőn elérkezett az idő, hogy hazánk közművelődését ne csak szóval, de tettel is iparkodjunk előmozdítani, nem mulaszthatom el színészetünkre, mint oly ügyre, mely a közművelődés terén fontos szerepet játszik, mindazok figyelmét felhívni, kik ez ügyben cselekedni hivatva vannak. Az iskola, a tanító föladata a gyermekkel megismertetni azon eszközöket, melyek segélyével671, - ha már felnőtt, - tovább kiképezheti magát. A művelt osztály föltalálja azt, mi neki szellemi tápot nyújt, de a köznépet vezetni kell oda, alkalmat kell nyújtani arra, hogy az anyagi élvezetek mellett a szellemieket is megismerhesse. Ezt kívánja korunk, melynek jelszava a „haladás”. Nemzeti haladásunk a közművelődés terén pedig csigaléptekkel fog versenyezni más nemzetekével, ha a nép alsóbb osztályát nem segítjük a műveltséghez közelebb jutni. Az eszközt e czél elérésére első sorban a színészet nyújtja. A magyar színészet hazánk sajátságos viszonyai következtében nem azonos természetű más nemzetek színészetével, melynek czélja nagyobbára a művelt közönségnek szórakozást nyújtani. Színészetünk föladata a nemzet sorsával változott. Majd száműzött anyanyelvűnk föntartója volt, majd a gyászoló nemzet vigasztalójaként tűnt fel; napjainkban a legszebb szerep jutott osztály-részül: népünk közművelődését elősegíteni, a nyelvet terjeszteni. Hogy a színészetnek nemcsak mulattató oldala, de erkölcsi czélja is van, már az ókor klassikus népei ismerték. Míg Plautus, a római színműíró, az erkölcstelenséget igyekezett a színpadról ostorozni, addig a görögök a hősök tetteit ábrázolák, folytonosan emlékeztetve az újabb nemzedékeket elődeik nagyságára. Amely nemzetnél a színészet hanyatlik vagy elkorcsosul, ott a köz- művelődés is hanyatlik, az erkölcs sülyed. Hol nyílik leginkább alkalma 671 Értsd: segítségével.-161-
