Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

III. Források

lapnak életképessége mellett bizonyít azon körülmény is, hogy a lapvezér előfizetési felhívással lépett a közönség elé, nem Ígért mennyet és földet, a lap előfizetési diját értékben túlhaladó mellékleteket... a múltra hivatkozott, mely a „Hölgyfutár”t a közönség kedvencévé tette... a jövőre, minél keveseb­bet igér előre. Vajha minél többen megértenék e fölhívást, s a hosszú életű, de meg nem vénhedett, sőt az életerős ifjúságnak tartós korszakába lépett lapnak tömeges felkarolása által tennék a szellemi életnek oly közlönyévé, mely - ha nem is százezerekre, legalább ezerekre árasztaná a lelki életnek fénylő sugarait. A Petőfi-társaság623 eszméje, - mely a „Hölgyfutár”-ban pendittetett meg először - oly életrevaló, hogy országos felkaroltatása felöl nem lehet kétség. Petőfi neve varázshatást gyakorol minden magyarra, s oly társulat, mely az általa kijelölt irányban viendi előbbre az irodalomnak lobogóját... s a ma­gyar irodalom eredeti termékeinek terjesztését tűzi célul: bizton számíthat a nemzet pártfogására. A Kisfaludy-társaságnak is sok pártolója van, de az ros[s|z hatást szült - legalább vidékünkön, - hogy a pártolóknak küldött könyvilletmény nagy része fordítást tartalmaz, s csak is egy eredeti mű van közötte. Madách-nak kitűnő „Ember tragoediája.” ­Elismeri a közönség, hogy a fordítások jól vannak választva; s főleg: a Szász Károlytól624 oly kitünőleg fordított „Századok Legendája” valódi remekmű,625 s a magyar irodalomba ily szakértő által lett átültetése rendkívüli nyeremény... de azt fájlalja, hogy a magyar irodalom eredeti termékei csaknem egészen háttérbe vannak szorítva, holott ennek is vannak gyöngyei, melyek megérdemelnék, hogy a magyar irodalom ter­jesztésére alakult társulat által közkinccsé tétessenek. Kisfaludy- és Petőfi-társulat megállhatnak egymás mellett, s nézetem szerint legcélszerűbb lenne, ha a Kisfaludy-társaság626 kitűnő fordítóink által a 623 A Petó'fí-kultusz és a magyar szépirodalom ápolásával foglalkozó Petőfi Társaság 1876. január 1-jén alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A társa­ság hozta létre a Petőfi Múzeumot és a Petőfi Könyvtárat. 1944-ig működött. 624 Szász Károly (1829-1905) esztéta, drámaíró és műfordító. 1851-ben hittudományi vizsgát tett, majd lelkészként működött. 1884-től a dunamelléki református egyházkerü­let püspöke volt. Többek köz nyolc-nyolc Shakespeare- és Moliére-művet fordított ma­gyarra, Madách Imre Az ember tragédiája c. drámájáról is ő írta az első értékelő elemzést, amely Győrben látott napvilágot. Vö. SZÉKELY 1994. 724-725. 625 Victor Hugo (1802-1885) romantikus lírai kötete, a „romantika nagy lírai hattyú­dala” 1859-ben született, Szász fordítása 1862-ben jelent meg Pesten: Hugo Viktor: A századok legendájából. Pest, 1862. Újabb kiadása Illyés Gyula és mások fordításában: Victor Hugo: Századok legendája. Magyar Helikon, Bp., 1969. 626 A Kisfaludy Társaság Kisfaludy Károly 1830-ban fiatalon elhunyt színműíró emlé­kének ápolására 1836-ban jött létre, rendezvényeivel, kiadványaival és kiadványsoroza­- 149-

Next

/
Thumbnails
Contents