Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - Tanulságok

pen 1908-ra elkészült az állandó színház, a későbbi Petőfi Színház épülete, melyet szeptember 17-én Csiky Gergely (1842-1891) 1891-ben írt Nagymama c. művének operett-változatával (daljátékkal) nyitottak

meg.494

A bemutatott színműveknek túlnyomó többsége műfordítás, átdolgozás, magyarítás volt, amely mutatja, hogy a magyar színházművészet fejlődésének alapozó korszakát élte. A mintáktól való megszabadulás fokozatosan ment végbe, s lassanként megszületett az eredeti magyar drámairodalom. A folyamatot áttekintő, s az eredményeket számba vevő Szigligeti Ede úgy látta, hogy az 1837-1872 között eltelt 36 évben 89 eredeti írótól 344 darabot mutattak be a „nemzeti színpadon” (a Nemzeti Színházban). A darabok mintegy kétötöde eredeti műnek számított.495 Szigligeti népszerűsítésében Baky Gábor (1837), Fekete Gábor (1845), Hetényi József (1848) és Molnár György (1860), majd B. Polgár Gyula (1877) színigazgató játszotta a legfontosabb szerepet.

A fordításirodalomban és az eredeti művek írásában a dunántúli „színeket” elsősorban Kisfaludy Károly (1788-1830), Balog István (1790— 1873), Komlóssy Ferenc (1797-1860), dr. Kovács Pál (1808-1886) és városunk szülötte, Szigeti József (1822-1902) képviselte.

Balog István, Komlóssy Ferenc, Kisfaludy Károly és dr. Kovács Pál a reformkori veszprémi színpadot látta el színjátékokkal. Balog és Komlóssy főként német és németből fordított francia vígjátékokat, zenés vígjátékokat, bohózatokat, vitézi játékokat kínáltak a közönségnek. Komlóssy Ferencnek legalább 28, Balog Istvánnak legalább 17 magyarított vagy eredeti darabját láthatták a veszprémiek. Dr. Kovács Pál győri ügyvéd rövid vígjátékaival vált népszerűvé. Műveit bizonyára 1849 után is játszották a megyeszékhelyen.

Kisfaludy Károly legalább 6 művét, ezen túlmenően 2 művéből készült tablót láthatta a közönség. A korai eredeti magyar drámák közé tartozott Kisfaludy Károly Kemény Simon c. színműve (1820), amely

494 N. N.: Építsük föl a veszprémi színházat! = VFH 8 (1888) 11. sz. (március 10.) 1. A vezércikk írója szerint egy „állandó színház építésének tervével sok évtized óta foglalkozik a városi értelmiség.” Mivel a tűzbiztonsági és egészségügyi előírásoknak sem a Nap, sem a Korona vendéglő nem felel meg, azt javasolja, hogy a város vásárolja meg a főispáni kertet és a külső püspökkertet, ahol a nyári színkört 5000, az állandó színházat 17.000 forintból meg lehetne építeni. A színház fenntartását az épületében elhelyezendő vendéglő és sörház bérletéből lehetne fedezni. - Az állandó színházról: ERŐDI 1931. 429., POÓR 2008. 220., PATKA 1988. 26-27. A színházat szeptember 10-én, a Színpártoló Egyesület díszközgyűlésén avatták, szeptember 17-én volt az ünnepélyes megnyitó díszelőadás.

495 SZIGLIGETI 1874. 497-507.-119-