Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - Tanulságok

megható vitézi történet: a családos, boldog házasságban éló' Kemény az egyik csatában föláldozza magát vezéréért, Hunyadi Jánosért.496 Veszprémben 1848-ban is bemutatták. Kisfaludy Károly érettebb korszakából való a Csalódások c. vígjátéka, amely színpadon mindig sikert aratott.497 Nem véletlenül került Veszprémben is többször színre (1848,1878).

A népies színmű első megjelenési formájában legkiválóbb alkotásának számított Gaál József A Peleskei nótáriusa, melyet 1848-ig közel ötvenszer játszottak.498 Veszprémben akkor mutatták be (1848), amikor már országosan ismert volt. Később is folyamatosan műsoron tartották. A népies históriát feldolgozó tündérbohózatot, a Lúdas Matyit először Balog István állította színpadra (1832, 1848), de később is népszerű maradt.

Szigligeti Ede (1814-1878) a nép világának színpadra vitelével, a népszínmű műfajának megteremtésével írta be nevét a magyar színháztörténetbe.499 Az első sikert a Mic bán fiai (1840) hozta meg számára, de sokat játszott darabja volt A szökött katona (1843), a Csikós (1847), A cigány (1853), a vígjátékok közül a Liliomfi (1849), a Fenn az ernyó', nincsen kas (1857). Az Egy szekrény rejtelmeit és az Egy színésznőt Hetényi József társulata mutatta be városunkban a forradalom évében. Úgy tűnik, hogy drámái (Gritti, 1845; II. Rákóczi Ferenc fogsága, 1848) valahogy elkerülték a veszprémi színigazgatók figyelmét.500

1837-1879 között nem kevesebb, mint 21 vígjátékát, népszínművét láthatták a veszprémi polgárok, akik az 1860-as évektől, a hazafias érzelmi felbuzdulás lehiggadásától kezdve már elsősorban szórakozás céljából mentek színházba.

A kezdetben még a fejlettebb és nagyobb hagyományokkal rendelkező német színjátszás iránt erősen vonzódó helyi polgárság a korszak végére végleg a magyar nyelvű színjátszás mellett kötelezte el magát. A vidéki színészet kiegyezés utáni új korszaka már Veszprémben is a magyar nyelvű színészet egyeduralmáról szólt.501

496 VÉRTESY 1913. 19-20.

497 VÉRTESY 1913. 22.

498 VÉRTESY 1913. 253. A rendkívül közkedvelt népszínművet a huszadik század derekáig folyamatosan játszották a fővárosi és vidéki színházak. Később tévéjáték is készült belőle.

4" Drámaelméleti munkája ma is tanulságos olvasmány. Vö. SZIGLIGETI 1874.

500 SCHÖPFLIN IV. 243-248., SZÉKELY 1994. 750-751.

501 Ez azonban nem zárja ki, hogy Pápához hasonlóan rövid időre a német társulatok is szerencsét próbáljanak. Pápán az 1850-1880-as években is megfordultak német társulatok, amelyek egy-egy hónapig, későbben egy-két hétig bérelték a színháztermet, ill. színházat. Vö. NÁDASDY 1981. 72, 166, 233.-120-