Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)
II. Bevezető tanulmány - Tanulságok
színészlakásokkal korszerű működési és elhelyezési feltételeket teremtett az oda szerződött társulatok számára.488 Székesfehérváron is civil összefogással állandó színházat építettek, melyet 1874. augusztus 22-én nyitottak meg. Pápán a fából épített színkört váltotta fel a Woita Adolf építész tervei szerint fölépített és 1881-ben átadott 500-550 személyes korszerű kó'színház, amely a kiegyezés korában a város kulturális életének meghatározó fóruma lett.489 A pápai állandó színház az örök rivális megyeszékhely számára is föladta a leckét, melyet csak negyedszázad múltán tudtak „megoldani”. TANULSÁGOK Áttekintésünk végén néhány tanulság levonására is lehetőség nyílik. Megállapíthatjuk, hogy a magyarországi városhálózatban közepes nagyságúnak számító Veszprémben a vándorszínészet korában legtöbbször kis, 10-15 fő közötti, ritkábban 10 fő alatti vagy közepes (15-25 fős) vidéki vándortársulatok játszottak, amelyek egy-egy nagyobb vendéglőben - kivételesen szabadtéri színpadon - vagy magánházaknál mutatták be előadásaikat. A korszak kezdetén a szűk körű közönség miatt a magánházak, később főként a Stingli és a Nap vendéglők adtak otthont a magyar és német vándorszínészeknek. A város polgárságának megma- gyarosodásával a német színészek fokozatosan háttérbe szorultak, hogy évtizedek múltán másutt próbáljanak szerencsét. A játszási engedélyeket 1848 előtt nem a város, hanem a város ezügyben illetékes fóldesura, a püspök, illetve az ő megbízásából eljáró prefektusi hivatal adta ki. Az 1850-es években legalsó szinten a járási szolgabíróhoz kellett beadni a kérelmeket, amelyeknek elbírálását a megyefónök tudtával végezték. Az 1870-es években a városi hatóság adta ki a játszási engedélyt. A színügy felügyeletét regionális szinten a neoabszolutizmus idején a soproni kerület kormányhatóságának megfelelő ügyosztálya végezte. 1867 után a színházügy a belügyminisztériumhoz, 1907. július 31-től a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz tartozott.490 A rendi korszakban és a neoabszolutizmus időszakában a közigazgatási hatóságok mellett a kinevezett helyi cenzorok is ellenőrzést gyakoroltak a színházügy 488 HUDI 2008. 114., 318-322. 489 A színház építéstörténetéról, berendezéséről, megnyitásáról NÁDASDY1981. 57-66. 490 GAJDÓ 2001. 909.-116-
