Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

színészt (Bácsné480 481, Enyvári S.482, Erdélyi Gizella483, Geró'fyné484, Kőmí- vesné485, Kovács Ilka kezdő színésznő, Tolnayné) említenek név szerint, ami azt jelenti, hogy ők játszották a főbb szerepeket. (Balogh Alajos társulatából egyedül az „erős tenor” Balogh Árpád játszott a kassai társulatban a nyári balatonfüredi idény alatt és után.)486

A közönséget különösen Geró'fyné, a kellemes hangú, szabatos játékú és kedves modorú” vendégszereplő ejtette rabul, akit március 30-án este a második és harmadik felvonás között a veszprémi ifjúság nevében gyönyörű szalagos virágcsokorral és egy ezüst névjegytartóval köszöntöttek. A hazafias köszöntőbeszédet Kopácsy Árpád mondta, a virágcsokrot Kemény Andor, az ajándéktárgyat Torma István adta át. A névjegykártyára a következő szöveget vésették: Emlékül Geröfynének a veszprémi színpártolók 1879. szept. 30.487

A színikerületi rendszer bevezetése után a 7. sz. kerületben lévő városok között Veszprém hátrányos helyzetbe került. Pozsony nagy színházi hagyományokkal és ennek megfelelő infrastruktúrával rendelkezett. Balatonfüreden az 1861-ben átadott nyári színkör a hozzá tartozó

480 Toldy (Nándori) Ferenc (1845-1886) színész, műfordító. 1864-ben lett színész, 1881-tól a budapesti Népszínház tagja. SCHÖPFLIN III. 360-361. Életrajzát az újabb lexikon nem közli. Vö. SZÉKELY 1994. 802.

481 Ifj. Bács Károly (1849-1903) elsőrangú jellemszínész, rendező feleségéről lehet szó, nevét a színész legújabb életrajza nem említi. Vö. SZÉKELY 1994. 39. Két felesége volt: első felesége, Molnár Anna 1868-ban lépett színpadra, második felesége, Kiss-Maár Julia (1848-1908) 1861-től játszott. Vö. SCHÖPFLIN I. 87.

482 Enyváry S. életrajzát a legújabb lexikon nem közli. SZÉKELY 1994. 186. Enyvári Sarolta (sz. 1858) elsőrendű énekes-színésznő. 1875-ben lépett színpadra Mándy Béla és Bogyó Alajos egyesített társulatánál, 1880-ban Aradon és Szegeden, 1882-ben Szabadkán és Székesfehérváron, 1885-ben Triesztben és Polában játszott. További működéséről nincsenek adatok. Vö. SCHÖPFLIN I. 428.

483 Erdélyi Gizella (sz. 1856) kassai születésű színésznő, 1875-ben Mándoki Bélánál lépett színpadra. SCHÖPFLIN I. 433. Életrajza feltáratlan. Vö. SZÉKELY 1994. 188.

484 Gerőfy Andor (1849-1892) sokoldalú színész, kissé erélytelen színigazgató; feleségét életrajza nem említi. Vö. SZÉKELY 1994. 255. - Felesége Petrovits Ilka (1855-1890) énekes-színésznő, aki 1868-ban Kassán, 1878-ban Budán, Fehérváry Antalnál, 1878-ban pedig már férje társulatában játszik. Vö. SCHÖPFLIN II. 114.

485 Kőmíves Imre (1839-1921) énekes-színész, 1879-ben a kassai társulat tagja; felesége nevét életrajza nem említi. Vö. SZÉKELY 1994. 420. - Felesége Lukács Anna (1841— 1912) színésznő, aki 1859-ben Székesfehérváron Tóth Jánosnál lépett színpadra, kezdetben Rigó Lina néven játszott. Vö. SCHÖPFLIN III. 36.

486 Balogh Árpád (1852-1934) énekes színész (tenor), népszerű operetténekes. 1871- ben Kőszegi Endre társulatában lépett fel először, 1875-1886 között játszott Gerőfy Andor társulatában. Vö. SZÉKELY 1994. 51.

487 Színház. = Veszprém 5 (1879) 40. sz. (október 5.) 3.- 115-