Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Testvéreimről; Sarolta nővérem
bárki is beszéljen, mondván, hogy itt ő a legnagyobb úr, őutána már nem beszélhet senki, vége a vizsgának. Több jelenvalótól hallottam, hogy egy ízben a király születése napján119 hivatalos ebédet adott Hornig, és belekezdett ünnepi felköszöntőjébe, [a]mit akadozva mondott, mikor az egyik inas a kredencnél megcsörrentett egy tányért, oda fordult és folyékonyan a szentek nagyobb részének emlegetése mellett leszidta a sárga földig, és azután a vendégeihez fordulva folytatta akadozva a dictióját, mintha mi sem történt volna. Sári nővérem hamar kirepült a családi fészekből, mert férjhez menetele előtt volt a zárdába[n] és ha jól emlékezem, csak egy évig volt már otthon az eljegyzéséig.120 Különben is az a hat év, ami korkülönbség közöttünk volt abban a gyermekkorban, melyben én akkor voltam, oly nagy volt, hogy sok közös gyermekkori emlék nem fejlődhetett ki közöttünk, ha különösen azt is figyelembe vesszük, hogy ő lány volt, én meg fiú. Arra emlékezem, hogy egyik farsangi bál után én már ébren voltam, Sári meg még aludt, és álmában dúdolta, hogy „Az egri ménes mind szürke”. Erre is azért emlékezem olyan jól, mert ebédnél, mikor elmondtam, mindenki „nagy[on]” jót nevetett rajta, és délután és este is elmondatták velem. Persze, akkor még nem gondoltam arra, hogy valószínűleg egy vidám szupé121 csárdászenéje lehetett, melyet a táncosa rendelt a cigánynál, melyet azután álmában kellemes visszaemlékezés miatt dúdolt, így akaratlanul árulójává lettem, de talán nem volt kellemetlen néki, sem a szüleimnek. Mert Jóska sógor olyan korán lefoglalta magának Sárit, hogy nem is tudok olyan udvarlójáról, kit komolyan lehetett volna venni. Csak Jóska gyanúsított mindenkit, hogy az ő Sárikája körül akar forgolódni és őt kiütni a nyeregből. Ezt sem én, mint gyerek, tapasz1191. Ferenc József /Franz Joseph I. (Bécs, 1830. augusztus 18. - Bécs, 1916. november 21.) osztrák császár, magyar király. 120 Dr. Cseresnyés József orvos 1892. november 21-én Veszprémben jegyezte el Véghely Saroltát, ugyanekkor ünnepelte Véghely Dezső és felesége az ezüstlakodalmát. - Eljegyzés. = PK 2 (1892) 62. sz. (november 27.) 121 szupé, eredetileg: souper (francia) = késő esti étkezés, vacsora ♦ 72 ♦
