Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Almádi fürdőzések

mammamamxBaBBamaaKmHmnammmKmmmmmmBKmBmmmmmmKmmmmmmtmKmmtMmmmmmmmmmmKmmmmmsMaKmagmammm

sem hátra [nem tudott menni]. Nagy ijedelem. Mert bizony a szódáskocsi azzal fenyegette az ünnepséget, hogy elviszi az egyetlen díszes építményt. Kétségbeesés és röhögés váltotta fel egymást, míg azután valakinek eszébe jutott, hogy egy gyereket előre küldtek vagy 200-300 méterre, hogy állítsa le a főispánt, míg úttest fel nem szabadul.

Így is történt, azután már idegeskedés nélkül hozzáláttak a munkához és nagy nehezen megmentették a diadalkaput. Mire a főispán odaért, akkorra meg már rendben volt újból minden. Az ünnepség lezajlása után Fenyvessy eljött hozzánk az édesanyánkat meglátogatni, ott mondtuk el néki a mulatságos epizódot. Itt tudtuk meg, hogy Almádi előtt egy kis pihenő és tisztogatási stációt tartottak, azért késtek a megérkezéssel. Fenyvessy meg azt mondta el, hogy azért nem tudta élvezni Edvi-Illés Károly értékes beszédét, mert nem tudta kisütni, hogy hogyan szólítsa meg Magyarország leghíresebb büntető jogászát és jogi íróját a jelenlegi szerepében, míg azután „Nagyságos Uram, kedves barátom” mellett döntött. így a derült hangulat tovább folytatódott. Ez736 a kis történet arra is jó példa, hogy a kilencvenes évek végén a „Nagyságos Uram” még milyen megtisztelő megszólítás volt.737

Ebben a korban a gyermekifjúságnak szokása volt minden ebéd után elmenni a postára. Ebben az időben hozták Veszprémből is, és gőzhajón is a postát. Azt hiszem, hogy a címzettek előbb megkapták volna postájukat, ha a Molnár Péter, a levélhordó vitte volna haza az újságokat, leveleket. De az volt a divat — és akármilyen kánikula volt is — [hogy] mi, gyerekek, elmentünk a postára. Ott találkoztunk [mi, az] ifjúság. Mindenféle szabadságot élveztünk a postahivatalban azon a címen, hogy segítünk. Telefon738 persze abban az időben még nem volt. Ebből az időből

736 A kéziratban előtte: de, töröltük.

737 Arra céloz, hogy később a megszólítást szélesebb körben használták, ezért értéke devalválódott.

738 Veszprém és Balatonalmádi között 1895-ben létesült telefonösszeköttetés. Az első telefonbeszélgetésre június 15-én került sor. Ebben az évben engedélyezték magán-telefonvonalak kiépítését is. SCHILDMAYER 1995. 487.

♦ 366 ♦