Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Apám szerénysége, törvénytisztelete

miatt nem tudta magával hozni. Arra kéri apámat, hogy adjon néki diszpenzációt, arra őket a plébános összeesketi, és a házassági engedélyt majd utólag bemutatja. Apám erre kijelentette, hogy

— Öcsém, én mindenkinek nagyon tisztelem a becsületszavát, így a te tiszti becsületszavadat is, de a törvénybe elfelejtették felvenni, hogy a házassági engedélyokirat bemutatása helyett a becsületszó is elegendő. Hát így ne haragudj, ha én a diszpenzációt nem adom meg, mert én meg esküt tettem rá, hogy a törvényt betartom és másokkal is betartatom.

— Hát akkor mit csináljak?

— Halasszátok el egy héttel az esküvőt, azalatt az a fránya hanyag segédhivatal is csak elvégzi a dolgát.

Az esküvőt el is halasztották, de nem egy héttel, hanem több mint egy évvel, mert a házassági kérvényét a minisztériumban elutasították. Gebhardt649 úgy gondolkozott, hogy ha diszpenzációval összeadják, akkor majd Véghely, hogy a saját törvénytelen tettét eltusjsjolja, majd az ő nagy befolyásával megszerzi utólag az engedélyt. De ez a furfangja nem sikerült. Kilépett a katonaságtól, vasutas lett, azután vette el a Hets Margitot. Akkor is az apám volt a lánynak a násznagya. Gebhardt különben később Székesfehérváron volt állomásfőnök. Amikor Budapestre utaztunk, mindig programpontunk volt Gebhardtra vadászni, hogy látjuk-e, és ha igen, mindig szívélyes üdvözlés volt a vége.

Ezt a Hets esküvőt azért is emlegettük későbben is sokat, mert egy babonás eset fűződött hozzá. Apám nem volt babonás ember, de nem szeretett650 13-ad magával az asztalnál ülni. Erről az esküvőről haragosan jött haza és panaszkodott, hogy tapintatlanok voltak Hetsék, 13-an ültek a lakodalmas ebédnél. És mit tett a sors, egy év alatt a 13 közül 7-en haltak meg, közöttük az édesapám is. Ilyen651 a véletlenek összejátszása.

649 A kéziratban előtte de, töröltük.

650 A kéziratban: szerette, töröltük.

651 A kéziratban: ilyenek, javítottuk.

♦ 333 ♦