Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Újabb gyermekkori történetek; pesti, fehérvári utazások
HHimHn több helyen is folytak a mutatványok és azokat mind át lehetett jól látni. Akrobatái is igen sokan voltak. Az egyszerű bevásárlási felutazás is igen élvezetes volt mindig, és maga a vásárlás szintén felért egy cirkuszi mutatvánnyal. A mérkőzés a boltos és anyám között volt, de mindig az én édesanyám maradt felül. Az úgy volt, hogy kettőnkkel, hármunkkal beállított egy Múzeum körúti, vagy Kerepesi úti (most Rákóczi út[i]) kereskedőhöz. Ha ősz volt, elkezdett téli ruhákat, majd téli kabátokat próbálni velünk, azon kívül mindenféle felszerelési tárgyakat, sálakat, sapkákat, kalapokat, stb. Ami neki tetszett, külön tétette, megkérdezte mi az ára, de akkor nem alkudott. Amikor már egy nagy kazalnyi [volt] összerakva és azt gondolom, hogy már minden óhaja teljesült, azt mondta anyám: — No, most már elég, adja össze, mibe kerül az egész! — A boltos személyzete próbált még ezt meg azt anyámra sózni, de ő mindig „köszönöm elég” [szavakkal] elutasította [őket]. Kezdték szépen rendbe szedni a kazalnyi kiválasztott holmit, és közben írták fel és adták össze, hogy mi az ára. Persze, kijött egy csillagászati szám, de mintha mi sem történt volna mondta, hogy „csomagolják be” és egyben beígérte az öszszeg 1/3-át, mint vételárat. Erre a boltban kitört a forradalom, a személyzet egy része rárohant anyámra, hogy mit gondol, micsoda üzlet ez, itt alku nincs, stb., stb. De anyám tűrte a rohamot, nem sértődött meg, akármit mondtak. Akkor azután próbálták, hogy néhány darabot kivesznek belőle, de közben mindig mentek lejjebb az árral, mert anyám hajthatatlan volt, azután elértek egy ámívót, aminél már lejjebb nem akartak menni, de anyámnak az nem imponált. Megpróbáltak minden mesterkedést, de hiába. Ekkor azután anyám kiadta a vezényszót: — No, ha nem akarják, akkor gyerekek menjünk, indulás! Láthatják, hogy komoly vevő vagyok, ha magukkal nem tudok megegyezni, majd megyek máshova. — Minket gyerekeket meg közben terelt kifelé a boltból. A boltajtóban azután a boltos, vagy valami üzletfőnök elibénk állt, hogy ♦ 281 ♦
