Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Kossuth Lajos temetése: nemzeti gyászünnep

■IHHHHHaaMHMSH&BnBBMaHMHMaMMaBflnanigHHMHHHRlIISai engedélyt megadta, ezek is háttérben maradtak. De például volt olyan eset, hogy [a] kultuszminiszter [azt] kívánta, hogy az államilag támoga­tott színházak — [a] Nemzeti, Opera — játszanak, de odaálltak a bejáró­hoz fiatal MAC- és kaszinótagok512, és a színházba menő publikumot megszólították, hogy — Uraságod talán idegen, és nem tudja, hogy a nemzet nagy fia ra­vatalon fekszik? Ma nem lehet színházba menni! — Tényleg, senki sem ment be a színházakba, így az előadások ott is elmaradtak. De természetesen ezt megelőzőleg is folyt a tüntetés minden ellen, ami osztrák, ami K. u. K.513 (közös), úgyhogy nem lehetett tudni, hogy hol mi csúszik mellékvágányra, és fullad botrányba minden. Mert persze voltak olyanok is, akik a saját pecsenyéjüket ilyen botrány tűzénél sze­rették volna megsütni. De hála Isten, győzött a magyar nép mély, haza­fias érzése, és az imponáló komoly részvéte, ami megnyilvánult, elsöpört minden szélsőséges jobb és bal irányzatot. Temetésre teljesen egy volt az egész nemzet. Már Turinból küldöttség kísérte a különvonatot, amelyik a holttestet és a gyászoló családot hozta. De az országhatártól nem csak az állomásokon várták a népek ezrei, hanem a nyílt pálya mellett is levett kalapú magyarok térdeltek, mikor a vonat ott elment. Határtalan volt a részvét és együttérzés Kossuth La­jos temetésén, nem hiszem, hogy valaha is egy személy annyi ember szívét járta volna át, és állított volna talpra, mint Kossuth Lajos — az is haló porában. És még inkább csodálatra méltó akkor, ha meggondolja az ember, hogy akkor már a második generáció volt a hangadó réteg, és én is, és a testvéreim [is], a harmadik generáció voltunk. Megindult a nagy emberáradat Budapestre. Nem volt falu vagy tanya, amelyik nem képviseltette volna magát a temetésen. Hatóságok, hivatalok, egyesületek, társaskörök a társadalom 512 MAC = Magyar Athlétikai Club, 1875-ben alapították. BENDA 1983. III. 761. 513 K. u. K. = kaiserlich und königlich = császári és királyi; az Osztrák-Magyar Mo­narchia közös intézményeinek hivatalos elnevezése ♦ 268 ♦

Next

/
Thumbnails
Contents