Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Beiratásom a piarista gimnáziumba; gimnáziumi éveim
MBBBBWKHBHnUHMSBHnnBHHHBHHHHBHMBMBRHKSDn! Beküldőm az öregúrhoz a névjegyemet, azonnal fogad, megkérdi, hogy milyen rokoni viszonyban vagyok az elhunyt veszprémi alispánnal. Mikor megmondom, hogy a fia vagyok, felugrott az íróasztala mellől, megölelt, és mást sem csinált, mint boldogult apámról beszélt. Közben kivallatott családi körülményeimről, kiadta az ordrét, hogy nem csak galylyazni kell a távírdavonal mellett, hanem a fákat is ki kell irtani, „nehogy a mérnök úrnak miattunk baja legyen”. A vonalfelvigyázó csak nézett. Amikor elbúcsúztam tőle, egy nagy tömeg rózsából köttetett egy óriási csokrot a feleségemnek, és azzal adta át, hogy — Mondja meg, mérnök úr, a kis feleségének, hogy az apósának egy nagy tisztelője, az öreg Magyar kertész küldi ezt néki örömében, hogy a fiával megismerkedhetett. Ezen meg azután az ő kertészei csudálkoztak nagyon, mert úgy ült a rózsáin az öreg, hogy legfeljebb szálanként prezentálta azokat. Ebben az időben még a Margitsziget a József főhercegi családé volt és élt az öreg József főherceg is, a honvédség első felügyelője, [aki] sok időt töltött a Margitszigeten.432 Persze, legtöbb időt a kertészek közül a veszprémi püspöki kertésszel, Schönnel433 töltött. Őt Almádiba is sokszor kivitte magával. Egy ilyen alkalommal megkérdeztem Schön bácsit, hogy a sem fű, sem fát miért hívják sem fű, sem fának. Kocsin mentünk, és ott azután elmondta, hogy —Tudja, Dezsőké, az úgy volt, hogy abban az időben az Isten fia még a földön járt, és nézegette az emberek földjeit, kertjét, és közben talált egy nagyon elhanyagolt kertet. A gyümölcsfák betegek, férgesek, Tanácsának Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei, 1988. november 14.: Budapest, XIII. kér. Margitsziget részletes rendezési terve. 432 József főherceg a Margitszigetet 1869-ben nyitotta meg a nagyközönség előtt. A Margit-híd (1876) szigetre vezető szárnya 1900-ban készült el. A főherceg a szigetet 1908- ban eladta a fővárosnak, így az köztulajdonná vált. A szigetet 1909. január í-vel nyitotta meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a lakosok előtt, akik 1945-ig belépődíj ellenében látogathatták. BFL XXIII.i02.a.i. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyve, 1988. november 14., Budapest XIII. kér. Margitsziget részletes rendezési terve. 433 Schön Józseffel ♦ 226 ♦
