Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Újabb gyermekkori emlékek
főbírónak, hogy nincs is a Józsefnek fegyvere, hát minek néki a fegyverviselési engedély. A főbíró ezután elővette a csendőrparancsnokot, ki azután a kihallgatás után bejelentette, hogy az ő csendőrei vallomása [szerint] a fokos fegyver Imre József kezében. Ez annyira tetszett apámnak, hogy vásárolt egy mordályt néki, és váltott rá fegyverviselési engedélyt, de azért Imre József tovább is csak fokossal, és nem puskával járt be télen hófúvásban Veszprémbe a tejjel. Egyszer a Koller Matild tett panaszt ellene, hogy bement hozzánk, amikor nem volt senki közülünk Almádiba [n], és olyan ormótlan szavakkal kergette ki, hogy hallatlan. Hiába mondta, hogy ő a család barátja, és csak a virágokba[n] gyönyörködik — mindez csak olaj volt a tűzre Imre József[nek], míg el nem hagyta kertünket, be nem állt a szitkokkal teli szája. Hanem ha be volt rúgva, akkor nem káromkodott, sőt, mi gyerekek, így szerettük, mert ilyenkor minden zsoltárt és dicséretet el tudott mondani, de nem csak a közismerten első vagy második verset, hanem végig az egészet. Ilyenkor azután rohantunk be a villába, hoztunk ki egy zsoltárkönyvet, és ellenőrizve mondattuk vele az egyik zsoltárt a másik után. Nagy hecc volt ez nékünk, gyerekeknek, de azt hiszem, hogy néki sem ártott a sok káromkodás után. Egy ízben Vaszary Kolos391 hercegprímás látogatta meg egy oldalkanonok és a tihanyi apát társaságában édesapánkat, és a szilvás kiskapujánál állott meg a kocsijuk, ahol várta őket apám, hiszen be voltak előre jelentve, és a hosszú úton kísérte őket fel édesapám a villába. Uzsonna392 után azután a felső kocsikapun át távoztak, mert az apám feldirigálta a kocsijukat is, hogy a kocsist is megvendégelhessük. Este vacsoránál azután átadom édesapámnak az Imre József üzenetét: 391 Vaszary Kolos Ferenc (Keszthely, 1832. február 12. - Balatonfüred, 1915. szeptember 3.) pannonhalmi főapát, bíboros-hercegprímás, 1891-1912 között esztergomi érsek, történész, 1894-től az MTA igazgatósági tagja. 392 A kéziratban: Uzsonya, javítottuk. ♦ 200 ♦
