Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Édesanyám testvéreiről
Már régen nem volt meg a velencei szőlő, amikor még Béla bácsiék, ha igen jó bort akartak feladni az asztalra, akkor „velencei bort” hoztak fel és azt valamennyiünknek nagy andachttal336 kellett inni. De jó is volt. A nyáron337 a családi levelezésből láttam, hogy a Molnár család nagyon nem örült, hogy a második Molnár-fiú, a Lajos is a Kenessey családba338 nősült. Eszti néni csúnya, májfoltos, szintén kellemetlen orgánumú nő volt, és mégis, ő tett a legtöbbet a Molnár családnak, mert szép gyermekeket hozott a világra, és ezeknek révén került vidámság, derű, úgy a székesfehérvári, mint a cecei, majd az almádi Molnár-portákra. A boszniai okkupációban339 Lajos bácsi részt vett, sőt a szemideg- és hátgerinc-sorvadását is innen datálták a családban. Hogy [ez] igaz-e, vagy más alapon indult-e meg betegsége, azt sohasem kerestem. Hanem annak élő tanúja voltam, hogy nagy lelki türelemmel és sok bölcsességgel viselte el a vakságát, mert hamarosan teljesen elvesztette szeme világát. Amikor kezdődött rossz látása, a tanárok sem tudtak rajta segíteni, nem tétovázott sokat, az ő irodájába340 a testvérbátyja lejött Budapestről, ő kiment Cecére gazdálkodni. Ott épített magának egy falusi úri lakot, és nagy szorgalommal, hitel-igénybevétellel, teljes igény-leszorítással igen eredményesen gazdálkodott. Legalább annyit hagyott minden gyerekére, mint amennyit ő örökölt szüleitől. Lajos bácsi húzhatott anyámékhoz, mert amint Almádiban szüleim megtelepedtek, oda jöttek ők is nyaralni, először bérbe[n], majd 336 Andacht (német) = áhítat, ájtatosság 337 1944 nyarán. 338 A kéziratban: családból, javítottuk. 339 Az Osztrák-Magyar Monarchia a berlini kongresszus felhatalmazásával 1878. július 29.-október 20. között kis veszteségek (7410 fő) árán ideiglenesen megszállta Bosznia-Hercegovinát, amelyet I. Ferenc József 1908. október 5-én a magyar szent korona jogaira hivatkozva bekebelezett a birodalomba. Ugyanezen a napon Bulgária kikiáltotta függetlenségét. BENDA 1983. III. 765., 815. 340 A kéziratban: irodájára, javítottuk. ♦ 171 ♦
