Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Napirend, családi élet, 1848 emlékezete

nyomdájának tartotta apám.320 Véghely István testőrrel meg később a Pesti Hírlap tárcáiban br. Vay Sándor (Sarolta)321 a régi Pesttel többször foglalkozott, amit is mindig élvezettel olvastam.322 Még azt is megírta, hogy melyik kávéházba járt, amikor Pesten a nádori testőrség parancsnoka volt. Különben az a legértékesebb, hogy Kazinczy Ferenc emlékezett meg a naplójában a meggyilkolásáról. Ez a napló is ki van nyomtatva, és Budapesten a könyvtáramban megvan.

Többször hallottam elmesélni a „Frau Studinka”-esetet. Ez meg az volt, hogy Béla bácsit német szóra Budára adták iskolába, ahol abban az időben még csak németül beszéltek az emberek, cseregyereknek.323 Helyette egy kislány volt nagyanyáméknál magyar szóra, Székesfehérváron. Egy alkalommal azután az öreganyám felment télvíz idején Pestre. Az édesanyámat, mint kislányt, magával vitte. A kocsijuk megállt a várban a Studinkáék cukrászdája előtt, és amint bundáikból vackolódnak

32° Tévedett, mert Vechelius család nem magyar volt, hanem francia származású. Wechel János Zsigmond tejfalui nyomdatulajdonos (1637-1646) és vélhetőleg a fia, Wechel András (f 1665 előtt) — az 1650-ben Somorján, 1651-től Kőszegen működő nyomdász — neves párizsi nyomdászcsalád egyik oldalági leszármazottja lehetett, amely a hugenották üldözése miatt előbb Frankfurtba, majd Hanauba tette át műhelyét. Wechel János valószínűleg Wechel András bécsi bibliopola (könyvkereskedő) öccse volt, aki egy ideig a Batthyányak védőszárnyai alatt dolgozott a Nyugat-Dunántúlon. A megáltozott vallási viszonyok miatt Wechel András kezdettől fogva a sopron-vasi evangélikus consistorium (egyházkerület) félhivatalos, 1663-tól hivatalos tipográfusa volt. V. ECSEDY 1981. 303-352.

321 Gróf Vay Sándor, született Vay Sarolta grófnő (Gyón, 1859. december 6. - Lugano, 1918. május 23.) író, újságíró. Az első női újságíró, aki férfiként élte le az életét, meg is házasodott. Lipcsében, Drezdában és Berlinben tanult, egyetemet végzett Budapesten, utána újságírással foglalkozott. 1883-ban Nyíregyházán tudósítóként részt vett a hírhedt tiszaeszlári vérvád tárgyalásán. Kezdetben verseket írt, később — Eötvös Károlyhoz hasonlóan — romantikus szemlélettel prózában örökítette meg a vidéki nemesi kúriák letűnt világát.

322 Pest megyei írásai kötetben is megjelentek: Pestvármegyei históriák. Budapest, 1907.

323 A soknemzetiségű Magyarországon az idegen nyelv tanulásának azt volt az egyik gyakori módja, hogy a szülők idegen nyelvi környezetben élő családhoz adták gyermeküket, cserébe abból a családból fogadtak be egy gyermeket. Ezt hívják a néprajzban cseregyerek-rendszemek.

♦ 162 ♦