Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Napirend, családi élet, 1848 emlékezete
Hermán Júlia öreganyámmal kapcsolatban hallottam, hogy Farkas Kálmánt, mint orvost, a famíliába [n], mint orákulumot318 tartották. Hermán Júliához is elhozatták Székesfehérvárra, ezen utolsó búcsújelenetnél is jelen volt, de már nem tudott ő sem segíteni. Anyám szerint kifakadt a hasán a rákbetegség, és mint egy nagy rózsa, úgy kinyílt. Gyermek fantáziámat sokat foglalkoztatta Molnár öreganyám halála, lelki nagyságot láttam abban, hogy az Isten akaratában megnyugodva tudott nyugodtan búcsút venni azoktól, akiket szeretett, és az életre jó tanácsokkal ellátni. Jókai több regényében olvastam ilyen halálokat. Ilyenkor mindig újból átéltem — illő meghatottsággal — öreganyám haldoklását, és amint anyám előadta, végül összekulcsolta kezeit, imádkozott, és azután nem sok időre meghalt. Azt is megmondta, melyik ruhájában temessék el, és hogy kik öltöztessék fel. Utólag meggondolva, a környezetnek elég fájdalmas lehetett, de édesanyám mindig meghatva, sokszor könnyezve mondta el, mert többször elmondattuk vele. A gyerekre az is jellemző, hogy az ősök milyen vonzó erővel bírnak. Itt halottam apám szájából elmondani a testőr Véghely (István)319 és a nyomdász Véghelyek történetét. Ezen időtől kezdve mindig érdekeltek a testőrök és a nyomdászok. Különösen a nyomdászmesterséget igen sokra tartottam. Véghely Zsigmond János magyarországi nyomdáját őseink 318 oraculum (latin) = jósda, jóslat 319 Véghely István királyi testőrről Nagy Iván a következőt írja: „Véghelyi István 1787-ben magyar királyi testőr volt; kit 1795. januárban már mint kapitányt Ordódy és Csemesz gárdisták meggyilkolták.” NAGY XII. Pest, 1865. 128. Ez azonban pontosításra szorul. Véghelyi [Veghelius] Istvánt (Vámos, 1749. október 22. - Bécs, 1795. január 23.) 1770-ben vették fel a királyi testőrségbe, 1790-től II. testőr őrmesterként (katonai rangban: II. kapitányként) szolgált. 1795. január 23-án bécsi szállásán két eladósodott társa: Csemez Imre és Ordódy Károly bestiális kegyetlenséggel meggyilkolta és kirabolta. Őket katonai rangjuktól és nemességüktől megfosztották és fölakasztották. HELLEBRANTH 1939- 75-, 115-116., 279., 389., SÁGVÁRI 2001.186. A páratlan eset vizsgálati anyaga megtalálható a testőrség iratai között. HL VI.i. 1795. 21/3. Jegyzőkönyv Véghely meggyilkolásáról; kihallgatási jegyzőkönyvek; kimutatás az elrablóit javakról. Az erre is vonatkozó levéltári segédlet: FARKAS 2000. ♦ lói ♦
